Találati lista:
1. cikk / 1644 Keresőképtelenséggel nem járó munkabaleset
Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?
2. cikk / 1644 Keresőképtelenség több jogviszony esetén
Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.
3. cikk / 1644 Munkabérletiltás és az adóst érintő adósságrendezési eljárás
Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó lefoglalta. A letiltás alapján a levonásokat a munkáltató folyamatosan érvényesítette. Adósságrendezés miatt a letiltás a végrehajtó által felfüggesztésre került, ennek ellenére a letiltást a munkáltató még további két hónapon keresztül folytatta. Az illetékes kormányhivatal felhívást intézett a munkáltatóhoz, mert az adós sérelmezte, hogy a munkáltató továbbra is letiltja a munkabérét, és egyben kérte, hogy a letiltott munkabért a munkáltató az adósnak utalja ki. Tovább bonyolítja a problémát, hogy a munkáltató azzal szembesült, hogy időközben a végrehajtást kérő, akinek a letiltott összeget folyamatosan utalta, felszámolás alá került. A felszámoló nem intézkedik a visszautalásról. Mi a helyes és követendő eljárás az ügyben?
4. cikk / 1644 A „lecsatlakozáshoz való jog” munkajogi aspektusai
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy hétvégén nem veszi fel a telefont, ha a munkaadója hívja, és nem válaszol az e-mailekre sem? Köteles rendelkezésre állni a dolgozó a pihenőnapjain?
5. cikk / 1644 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Valóban elegendő lesz a gyógyszerész igazolása a táppénz igényléséhez?
6. cikk / 1644 Kereseti korlát
Kérdés: Vonatkozni fog a keresetkorlátozás arra a munkavállalóra, aki jelenleg egészségügyi intézményben, egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, ebben az évben igénybe kívánja venni a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíját, és a munkáltatója megbízási szerződéssel tovább foglalkoztatja?
7. cikk / 1644 Harmadik országbeli állampolgár szja-kedvezménye
Kérdés: Vissza tudja igényelni a 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén járó összeget a 2025. évi adóbevallásban egy Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik magyar adó- és tajszámmal? Az Szja-tv. 29/F. §-ának (6) bekezdése szerint 2025. január 1-jétől a kedvezményt kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik, a munkavállaló viszont azt az információt kapta az adóhivatalnál, hogy az szja-kedvezmény igénybevételénél nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetékesség számít.
8. cikk / 1644 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
9. cikk / 1644 Kormányzati szolgálati jogviszony
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személynek, ha nem ért egyet a munkáltató eljárásával, amely szerint egyoldalú szerződésmódosítással lecsökkentette négy órára a korábbi nyolcórás munkaidejét, amellyel együtt jár a jövedelme csökkenése is? A munkáltató álláspontja szerint ez jogszerű és megteheti.
10. cikk / 1644 Álláskeresési járadék összege
Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével állapítják meg az álláskeresési járadékot annak az igénylőnek, aki a GYES-ről visszatérve élt a szülői szabadság lehetőségével, mely időszakra havibérként 43 ezer forintot fizetett meg neki a munkáltató, majd a szülői szabadság lejárta után közös megegyezéssel a munkaviszonya megszüntetésre került, így a felhalmozott, még ki nem adott rendes szabadságok megváltásra kerültek? Valóban csak a szülői szabadság idejére fizetett jövedelem alapján történik a járadék megállapítása ebben az esetben?
