Találati lista:
1 Behívásos foglalkoztatás és tartós megbízás kivás társaságnál
Kérdés: Egy kiva hatálya alá tartozó kft. behívás alapján foglalkoztatna munkavállalókat. Előfordulhat, hogy valaki az egész hónapban dolgozik, máskor viszont csak egy-két napon. Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség a minimum-alap után, és ez hogyan érinti a kiva alapját? Kedvezőbb megoldás lehet ebben az esetben a tartós megbízás? A foglalkoztatottak között diák, GYES-ben vagy ápolási díjban részesülő, valamint megváltozott munkaképességű személy is lenne.
2 Családi ellátások magyar–olasz érintettségnél
Kérdés: Olaszországban dolgozom, feleségem Magyarországon él és dolgozik. A család lakhelye Magyarországon van. A családi ellátást honnan kaphatjuk meg?
3 Munkabér lehívása és a végrehajtás ütközése
Kérdés: Cégünk a hónap közbeni bérlehívás lehetőségét biztosítaná a munkavállalóknak. A kérdésünk egyelőre elméleti, de akár a következő hónapokban is felmerülhet a gyakorlatban. Mi a jogszerű munkáltatói eljárás, ha a munkavállaló a ledolgozott időre járó havi munkabérének jelentős részét már lehívta, és ezt követően végrehajtói letiltás érkezik?
4 Kisadózás választása GYES alatti fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki napi 8 órás munkaviszonya mellett jelenleg GYED-ben részesül, és a GYED 2026. szeptember 24-i lejártát követően a GYES folyósításának idejére továbbra is gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon maradna a munkaviszonyában?
5 Kanadai illetőségű magánszemély jogdíja
Kérdés: Egy kanadai illetőségű magánszemély jogdíjat kap egy magyar illetőségű egyesülettől, amely a magyar–kanadai adóegyezmény alapján 10 százalék adót von le a kifizetésből. Mit jelent az egyezmény 12. cikkének 3. pontjában a mű „gyártásával vagy sokszorosításával” kapcsolatos jogdíj? Milyen esetben nem kell Magyarországon adót levonni? Hogyan szemléltethető a különbség egy költőnek vagy egy képzőművésznek fizetett jogdíj esetében?
6 Tartós táppénz és a megváltozott munkaképesség
Kérdés: Több tartósan táppénzen lévő munkavállaló arról számolt be, hogy háziorvosa szerint 180 nap után csak akkor igazolható tovább a keresőképtelensége, ha kezdeményezi a „leszázalékolását”. Ha ezt nem teszi meg, az orvos lezárja a keresőképtelen állományt. A keresőképtelenség nem várandósság miatt áll fenn. Van ilyen feltétel a jogszabályokban? Honnan eredhet ez a tájékoztatás, és mit tehet az érintett munkavállaló? A kormányhivatal tájékoztatása szerint a 180 napot meghaladó táppénznek nincs ilyen feltétele.
7 Otthontámogatás fejlesztési jogviszonyban
Kérdés: Jogosult lehet az Otthontámogatásra az a személy, aki fejlesztő foglalkoztatásban vesz részt, de nem munkaviszonyban, hanem a szociális törvény szerinti fejlesztési jogviszonyban áll?
8 Egyszemélyes kft. ügyvezetője
Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?
9 Munkavégzés CSED mellett
Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?
10 Román magánszemélynek fizetett jogdíj
Kérdés: Egy magyar illetőségű egyesület jogdíjat fizet egy román illetőségű magánszemélynek. A magyar–román kettős adóztatási egyezmény szerint az egyik szerződő államban keletkező, a másik szerződő államban illetőséggel rendelkező személynek fizetett jogdíj az illetőség államában adóztatható. A jogdíjat ugyanakkor a forrás állama is megadóztathatja, de az ott felszámított adó – ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója – nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. Az „adóztatható” megfogalmazás alapján választható az a megoldás, hogy a magyar egyesület ne vonjon le adót, hanem a román illetőségű magánszemély a teljes adót Romániában fizesse meg?
