Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. 67.§-ában foglalt rendelkezések értelmében jogutóddal szűnik meg a társaságtársaságiforma-váltás, egyesülés és szétválás (továbbiakban együtt: átalakulás)esetén.A gazdaságitársaság szétválása esetén a gazdasági társaság – tagjai (részvényesei)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat, előírásokataz Mt. XI. fejezete alatt elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony időtartamára vonatkozó előírásokat az Mt. 79.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében amunkaviszony – felek eltérő megállapodásának hiányában – határozatlan időre jönlétre. Határozott időre jön létre a munkaviszony, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Felmondás táppénzről visszatérő dolgozónak

Kérdés: Megszüntethető-e munkáltatói rendes felmondással egy munkavállaló munkaviszonya, ha táppénzről visszatér, és másnaptól a munkáltató nem kíván tovább vele dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlanidejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Végkielégítés jogutód munkáltató esetén

Kérdés: Felmondás esetén hány hónap végkielégítésre számíthat az a dolgozó, aki 1975. április 15-én lépett be egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, amely 1992-ben jogutódlással mezőgazdasági szövetkezetté alakult át, és azóta is folyamatosan működik? 1975-től, vagy 1992-től számít a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A végkielégítésre vonatkozó előírásokat az Mt. 95. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében végkielégítésilleti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásavagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Szabadság felmentési idő alatt elhelyezkedő munkavállaló esetében

Kérdés: Hány munkanap rendes szabadság illeti meg a dolgozót a 2006. február 1-jén kezdődő munkaviszonyára tekintettel abban az esetben, ha előző munkáltatójánál a munkaviszonya csak 2006. február 28-án szűnt meg, de már a felmentési idő alatt elhelyezkedett? Az átfedés idejére mindkét jogviszonyban jár a szabadság? A dolgozó életkora szerint járó szabadsága évi 20 munkanap.
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés alóli felmentési időre vonatkozó előírásokataz Mt. 93. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató rendes felmondásaesetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke afelmondási idő fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Felmondás GYED-en lévő munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e visszavenni a munkáltató – akkor is, ha nem akarja – azt a GYED-en lévő dolgozót, akinek egyik gyermeke három és fél éves, a másik fél éves, és szeretne visszamenni dolgozni? Felmondhatnak-e neki, illetve ha visszaveszik, utána mikor mondhatnak fel neki? Ha visszaveszik és elmegy táppénzre, kaphatja-e együtt a GYED-et és a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3.életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából.Megjegyzés: a vonatkozó jogszabályi rendelkezés 2006. január1-jei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Felmondás alatt álló dolgozó betegsége

Kérdés: Jogosult-e felgyógyulása után a felmentésre az a felmondás alatt álló dolgozó, akivel úgy állapodott meg a cég, hogy a felmondási idő felét ledolgozza, a másik felében felmentik a munkavégzés alól, azonban a munkában töltendő idő alatt megbetegedett, és a hátralévő időt betegállományban tölti?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg afelmondási időre való előírásokat. E rendelkezések értelmében a felmondási idő 30 naptól egyévig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a felek vagy akollektív szerződés határozhatja meg. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.
1
12
13
14
16