Találati lista:
501. cikk / 1125 Közalkalmazott nyugdíjazás miatti felmentése
Kérdés: Mikor kezdődhet egy 1951. augusztus 22-én született pedagógus nyugdíj miatti felmentése, mely időponttól kell vagy lehet megszüntetni a munkaviszonyát? Kérheti-e a munkaviszony megszüntetése előtt a nyugdíj megállapítását úgy, hogy a nyugdíjazási határozat időpontjától kezdődne el a felmentési ideje? Mikor fizethető ebben az esetben a 40 éves jubileumi jutalom?
502. cikk / 1125 Nyugdíjas munkavállaló éves nyugdíjjárulék-alap keretösszege
Kérdés: Létezik-e még egyéb szabály a Tny-tv. 83/B. § rendelkezésén túl arra vonatkozóan, hogy ha a nyugellátásban részesülő személy a neki járó nyugdíjjárulék-alap éves keretösszegét – pl. egy nagyobb jutalmazási lehetőség miatt – a tárgyév decemberében meghaladja, akkor a tárgyév december havi nyugellátását vissza kell fizetnie? Nem vonja-e maga után ez a szabály azt is, hogy egy 2008-ban, 59 évesen előrehozott öregségi nyugdíjba került munkavállaló a következő év januárjától sem vállalhat munkát addig, amíg a 62. életévét be nem tölti?
503. cikk / 1125 Többes jogviszonyú evás vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban annak az 1951-ben született, többes jogviszonyban álló evás vállalkozónak, aki ősztől korengedményes nyugdíjba szeretne menni a munkahelyéről? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne kelljen szüneteltetni az ellátás folyósítását, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében 10 százalék a járulékalapot képező jövedelem?
504. cikk / 1125 Kisebbségi tulajdonos ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. 5 százalékos részesedéssel rendelkező nyugdíjas tulajdonosa? Milyen járulékokat kell utána fizetni, ha semmilyen díjazásban nem részesül? Az ügyvezető lehet-e munkáltatója a 95 százalékos részesedéssel rendelkező, munkaviszonyban álló másik tagnak?
505. cikk / 1125 1954-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Megfelelő szolgálati idő esetén kérheti-e az előrehozott nyugdíjazását 57-58 éves kora között egy 1954-ben született nő úgy, hogy 59 éves koráig a munkáltató fizeti az ellátást, utána pedig a nyugdíj-biztosítási igazgatóság?
506. cikk / 1125 Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
507. cikk / 1125 Nyugdíjas beltag közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?
508. cikk / 1125 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
509. cikk / 1125 Nem saját dolgozó részére adott üzleti ajándék közterhei
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, tb- és eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek 10 000 forint feletti üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem a saját dolgozójának adja?
510. cikk / 1125 Ingatlan-bérbeadás egyéni vállalkozóként
Kérdés: Magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként kell-e megállapítania az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme közterheit annak az evaalany egyéni vállalkozónak, akinek a tevékenységi körében szerepel az ingatlan-bérbeadás? Az Eho-tv. 11. § (5) bekezdése szerint: "Az egyéni vállalkozó e törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül." Meg kell-e fizetnie ez alapján a 14 százalékos ehót az egymillió forint feletti bevétel után?
