Jogosultság egészségbiztosítási ellátásra

Kérdés: Milyen módon veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat az a nagykorú magyar állampolgár, aki nem biztosított, nem eltartott hozzátartozó, de – jövedelem hiányában – nem kötelezett a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a – Tbj-tv. 39. §-ában meghatározott – 11 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy az egészségbiztosítási ellátások közül csak az egészségügyi szolgáltatást (tehát a pénzbeli ellátásokat: táppénzt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Mikortól nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a munkavállaló, akinek munkaviszonya megszűnt?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatás a munkavállalót a biztosítása tartama alatt illeti meg. Tekintve, hogy munkaviszonya megszűnésével a biztosítása is megszűnik, e jogviszonya alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, hangsúlyozottan e jogviszonya alapján. A Tbj-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége valóban 2003. január 1-jétől kötődik csak jövedelemhatárhoz, és e változásnak köszönhetően lényegesen nehezebben követhetővé és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett román állampolgárságú ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.A biztosítási kötelezettség hatálya alól a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja eleve kizárja, miszerint nem terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Távoktatás keretében tanuló hallgató társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási jogállása van annak a távoktatás keretében tanuló személynek, akinek sem munkaviszonya, sem pedig (a távoktatásból kifolyólag) hallgatói jogviszonya nincs, és munkanélküli-segélyben sem részesül? Hogyan lehet erre az időszakra szolgálati időt szerezni?
Részlet a válaszából: […] A távoktatásban részt vevő személy a felsőfokú oktatási intézménnyel ugyan hallgatói jogviszonyban áll, azonban ennek a társadalombiztosítási jogállására kihatása nincs. Ugyanis a Tbj-tv. a közép- és felsőfokú oktatási intézmények hallgatói esetében kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Üzemorvos foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e minden foglalkoztatónak kötelezően üzemorvost foglalkoztatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a részletes választ a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. Korm. rendeletben találhatjuk. A rendelet szövegét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:"1. § E rendelet hatályaa) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Végkielégítésben részesülő személy passzív jogú táppénze

Kérdés: Mely naptól jogosult táppénzre az a személy, aki végkielégítésben részesül, és a kilépését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmében táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása

Kérdés: Amennyiben egy foglalkoztató dolgozóinak száma 100 főre emelkedik, társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a foglalkoztatónak?
Részlet a válaszából: […] A Tb-fü-tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni, vagy e feladat ellátására más foglalkoztatóval megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szülés a GYED időtartama alatt

Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az Mt. szerint a szülési szabadság utolsó igénybe vehető napja a szülés napja. Az Eb-tv. 39. §-ában foglaltak szerint, ha a biztosított egyidejűleg jogosult gyermekgondozási díjra és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Nemcsak fizethet, hanem adott esetben kell is fizetnie. A Tbj-tv. 39. §-ának előírásai értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egyéb jogcímen (például eltartott hozzátartozóként) sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és rendelkezik a minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
70
71
72