732 cikk rendezése:
711. cikk / 732 Német állampolgárságú tag jogviszonya
Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
712. cikk / 732 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
713. cikk / 732 Jogosultság egészségbiztosítási ellátásra
Kérdés: Milyen módon veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat az a nagykorú magyar állampolgár, aki nem biztosított, nem eltartott hozzátartozó, de – jövedelem hiányában – nem kötelezett a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem?
714. cikk / 732 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Mikortól nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a munkavállaló, akinek munkaviszonya megszűnt?
715. cikk / 732 Százalékos eho-fizetési kötelezettség
Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
716. cikk / 732 Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
717. cikk / 732 Távoktatás keretében tanuló hallgató társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási jogállása van annak a távoktatás keretében tanuló személynek, akinek sem munkaviszonya, sem pedig (a távoktatásból kifolyólag) hallgatói jogviszonya nincs, és munkanélküli-segélyben sem részesül? Hogyan lehet erre az időszakra szolgálati időt szerezni?
718. cikk / 732 Üzemorvos foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e minden foglalkoztatónak kötelezően üzemorvost foglalkoztatnia?
719. cikk / 732 Végkielégítésben részesülő személy passzív jogú táppénze
Kérdés: Mely naptól jogosult táppénzre az a személy, aki végkielégítésben részesül, és a kilépését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik?
720. cikk / 732 Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása
Kérdés: Amennyiben egy foglalkoztató dolgozóinak száma 100 főre emelkedik, társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a foglalkoztatónak?
