Magyar állampolgár külföldi állampolgár hozzátartozójának ellátásai

Kérdés: Jogosult-e egészségügyi ellátásra, GYES-re, valamint milyen egyéb ellátásokra tarthat igényt egy magyar állampolgár biztosított thaiföldi felesége, aki családegyesítés címén kapott tartózkodási engedélyt?
Részlet a válaszából: […] Egészségügyi szolgáltatás, pl.: háziorvosi ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, szülészeti ellátás, betegszállítás. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket a Tbj-tv. 16. §-a részletes felsorolás formájában tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] A belföldi fogalmának meghatározása rendkívül fontos az egyes társadalombiztosítási jogosultságok és kötelezettségek szempontjából. Például: megállapodás kötése társadalombiztosítási ellátásra [Tbj-tv. 4. § n) 3. pont, 34. §]; közös háztartás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Turista jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: 2004. május 1. után milyen egészségügyi szolgáltatásokra jogosult az a turista, aki az EU-tagországokba utazik?
Részlet a válaszából: […] A koordinációs rendeletek értelmében a biztosított EU-állampolgárok a lakóhelyükön teljes ellátásra, más országokban tartózkodás esetén sürgősségi vagy szükséges ellátásra jogosultak.Amennyiben a biztosított turistaként tartózkodik valamely EU-tagállam területén, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának k) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított (vagy saját jogú nyugdíjban részesülő) eltartott – a biztosítottal közös háztartásban élő – közeli hozzátartozója, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] Közelgő európai uniós csatlakozásunkat jelentős jogszabályváltozások kísérik. Jól példázza ezt, hogy a kérdés megválaszolásához alapul szolgáló jogszabályok is módosulnak tagállammá válásunk időpontjától, ezért a választ is két részre bontva, a jelenleg, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Anyasági ellátások határozott idejű munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A szülést követően milyen ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke határozott idejű, 2002. augusztus 16-ig tartó munkaviszonya idején, 2002. február 21-én született, második gyermeke pedig 2004. március 7-én?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnését követően az anya már nem biztosított. Bár a levélíró nem közölte, de valószínű, hogy az anya a 2002. február 21-én született gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül. Mint GYES-ben részesülő, csak egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 18. pontja pontosan definiálja a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. E szerint:Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, a Tbj-tv. 4. § j) pontja szerint külföldinek minősülő – magyar hatóság által kiállított érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, arra nem jogosult – tagjáról van szó, akire a Tbj-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
69
70
71
72