Választott tisztségviselő eho-ja

Kérdés: Meg kell-e fizetni az új Gt. szerinti választott tisztségviselő esetében a tételes eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...esetén megkell fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, amennyiben az érintett etevékenységből származó jövedelme (tiszteletdíja) eléri a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát vagynaptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] ...része, amely 2007-ban várhatóan 6,5 millió forint. Azadó mértéke négy százalék.Az adóalapnak, mint egyéb jövedelem, része a nyugdíjbólszármazó jövedelem is. A nyugdíj önmagában nem visel adóterhet, de a másforrásból származó jövedelmeket magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Van-e valamilyen időkorlátozás egy 67 százalékban csökkent munkaképességű rokkantnyugdíjas munkavállaló alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] ...létezik bizonyos korlátozás a munkaidő tekintetében. Arokkantsági nyugdíjra ugyanis az egyéb feltételek mellett az a személyjogosult, aki rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb amegrokkanás előtti keresetnél [Tny-tv. 23. § (1) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Nyugdíjas és mellékfoglalkozású munkavállalók bérminimuma

Kérdés: Igaz-e az, hogy a garantált bérminimum nem vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra és a mellékfoglalkozásúakra?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányrendelet hatálya az 1.§ szerint minden munkáltatóra ésmunkavállalóra kiterjed. Ebből következően előírásait mind a nyugdíjasként,mind a főfoglalkozás melletti további jogviszonyban – részmunkaidőben -foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Nyugdíj szüneteltetése

Kérdés: Valóban van-e arra lehetőség, hogy a saját jogú nyugdíjas lemondjon a nyugdíjfolyósításról? Milyen esetekben kérhető a nyugellátás szüneteltetése, és mit kell tenni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítőtevékenységet végzőnek nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozó stb.),nyugellátásának szüneteltetését kérje. A nyugdíj szüneteltetésének időtartamaalatt a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek szempontjából továbbrais nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Nyugdíjas foglalkoztatott táppénzre való jogosultsága

Kérdés: Jogosulttá válik-e táppénzre a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, ha a járulékalapot képező jövedelme után megfizeti az egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...augusztus 1-jétől a saját jogú nyugdíjas számáralehetőség nyílt arra, hogy nyugellátásának folyósítását szüneteltessemindaddig, amíg biztosítási jogviszonyban áll. A nyugdíjas kérelmére történőszüneteltetés addig tart, amíg a nyugdíjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Főiskolai tanulmányokat folytató munkavállaló kedvezményei

Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény annak a munkavállalónak, aki 2006 szeptemberében kezdte meg 4 éves főiskolai tanulmányait, előreláthatólag minden péntek délután szabadságot kell kivennie, mert a munkahelye elengedte ugyan, de tanulmányi szerződést nem kötött vele?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, amunkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illetimeg.A fentiekben ismertetett rendelkezések értelmezése alapjánmegállapítható, hogy a munkáltató az iskolai rendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

TGYÁS- és GYED-jogosultság szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazás alapján

Kérdés: Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés minden olvasónk számára világoslegyen, megemlítjük, hogy nem jár a terhességi- gyermekágyi segély, illetve agyermekgondozási díj azoknak, akik bármilyen jogviszonyban díjazás ellenébenmunkát végeznek, kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Ellátások igénybevétele megbízási szerződés alapján

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Tbj-tv. 9. § (3) bekezdését! Véleményem szerint azt jelenti, hogy ha valakinek egy hónapos megbízási szerződése van, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt igényelheti az egy hónapos megbízási szerződésen belül, vagy úgy, hogy ha megszűnik a megbízási szerződés, pl. szeptember 2-án, és szeptember 3-ától igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor biztosított marad a TGYÁS, a GYED és a GYES folyósításának az időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] ...van, ahogy az olvasó gondolja. Először is abiztosítási kötelezettséget kell vizsgálni, majd az ellátásra valójogosultságot.Ugyanis a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében személyesen munkát végző személy abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...részesedéssel, jogállásukat a főszabály szerint kell megállapítani.A két külföldiügyvezetőnek nincs munkaszerződése, megbízási díjban nem részesült, így velükkapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merült fel.Két magyarügyvezető munkaviszonyban állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
448
449
450
556