Találati lista:
4091. cikk / 5559 Többségi részesedéssel rendelkező ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el a kft. ügyvezetését egy kft. tagja, akinek 50 százaléknál nagyobb részesedése van a cégben? A tag egyéni vállalkozóként is működik, ahol azonban semmilyen bevétele, illetve költsége nem keletkezik. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. évben az egyéni vállalkozásában, ha társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, amely után megfizette a közterheket?
4092. cikk / 5559 Evás bt. rokkantnyugdíjas beltagja
Kérdés: Kell-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, és milyen egyéb járulékot kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után, ha személyesen nem vesz részt a társaság tevékenységében, kizárólag osztalékot kap? A társaságnak van egy másik beltagja.
4093. cikk / 5559 Egyéni vállalkozói tevékenység folytatása GYES mellett
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak annak az egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYES-ben részesül, de mellette aktívan dolgozik? Meg kell-e fizetni a tételes ehót?
4094. cikk / 5559 MLM rendszerből kapott jutalék GYED folyósítása alatt
Kérdés: Megszünteti-e az ellátásra jogosultságot a GYED alatt egy MLM rendszerből kapott jutalék, amely nem kizárólag saját munkavégzés után képződik? Magánszemélyként hová kell bejelentkeznie, és milyen bevallásokat kell küldenie a munkavállalónak? Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási kötelezettség a német céget?
4095. cikk / 5559 2007. évi prémium 2008. évben történő kifizetése
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni a 2008. évben kifizetésre kerülő 2007. évre járó prémium után? Hogyan kell elbírálni ezt az összeget a táppénz számfejtésénél? Az ONYF részére történő adatszolgáltatásnál melyik évre kell bejelenteni?
4096. cikk / 5559 Tb-járulék alapja
Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
4097. cikk / 5559 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
4098. cikk / 5559 Csekély értékű ajándék
Kérdés: Adhat-e egy évben három alkalommal csekély értékű ajándékot egy munkáltató annak a munkavállalónak, aki év közben lépett be? Kell-e valamilyen igazolást kérnie az adómentes juttatásokról az új munkáltatónak?
4099. cikk / 5559 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
4100. cikk / 5559 Munkabér meghatározása külföldi fizetőeszközben
Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet euróban meghatározni és kifizetni forint helyett?
