1174 talált cikk a biztosítási kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van annak a magyar cégnek, amely egy szerb magánszemély részére fizet ki díjazást weblapszerkesztésért? Az érintett személy nem vállalkozó, a szolgáltatást teljes egészében interneten keresztül végzi, nem jön Magyarországra, taj-, illetve adószáma sincs.

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci, illetve pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni az ügyvezetői tevékenység ellátásáért kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha az ügyvezető ugyanannál a cégnél munkaviszony keretében a gazdasági igazgatói tevékenységet is ellátja? A megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.

Kérdés: Melyik államban lesz biztosított az a magyar állampolgár, aki Romániában áll határozott idejű munkaviszonyban 2008. december 1-jétől 2010. november 31-ig havi 150 000 forint munkabérért, de 2010. február 17-től Magyarországon is ellátja egy cég ügyvezetői teendőit havi 470 000 forint tiszteletdíj ellenében? A dolgozó Romániában is rendelkezik állandó lakóhellyel.

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?

Kérdés: Köteles-e bejelenteni a munkáltatójánál a munkavállaló azt a tényt, hogy nyugdíjassá vált? Folyamatos-e azoknak a munkavállalóknak a közalkalmazotti jogviszonyuk, akik nem jelentették be nyugdíjas státuszukat?

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?