Romániában is foglalkoztatott magyar állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Melyik államban lesz biztosított az a magyar állampolgár, aki Romániában áll határozott idejű munkaviszonyban 2008. december 1-jétől 2010. november 31-ig havi 150 000 forint munkabérért, de 2010. február 17-től Magyarországon is ellátja egy cég ügyvezetői teendőit havi 470 000 forint tiszteletdíj ellenében? A dolgozó Romániában is rendelkezik állandó lakóhellyel.
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben – figyelembe véve az EGT idevágó szabályait– a munkavállalóra Romániában terjed ki a biztosítás.Magyarországon fennálló jogviszonyában ez alapján – aromániai E101-es igazolás bemutatásával – nem terjed ki rá a biztosítás, ígytiszteletdíja után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Nem minden jogszabályban kell keresni mélyebb értelmet, mertnincs benne. Ilyen az adóalap-kiegészítés, vagy népszerű nevén aszuperbruttósítás is. A jogalkotó kicsit bonyolultan egy egyszerű szorzástfogalmazott meg, melynek lényege, hogy az adóalap meghatározásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ arányosításáról aTbj-tv. 24. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Adószámmal rendelkező magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Bizony nagy tévedésben van, aki úgy gondolja, hogy ilyenesetben a magánszemélynek kell a járulékokat kifizetni. Ellenben – biztosításijogviszony hiányában – a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás őt terhelné,amennyiben a kifizető eljárása helyes volna. De...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Nyugdíjas munkavállaló bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Köteles-e bejelenteni a munkáltatójánál a munkavállaló azt a tényt, hogy nyugdíjassá vált? Folyamatos-e azoknak a munkavállalóknak a közalkalmazotti jogviszonyuk, akik nem jelentették be nyugdíjas státuszukat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. §-a szerinti együttműködési kötelezettségébőladódóan a munkavállaló köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőlegennek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a jogok gyakorlása és akötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Választott tisztségviselők munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Munkaerő-piaci Alapot megillető járulékokkal kapcsolatosszabályokat korábban teljes egészében az Flt. tartalmazta. Közülük a munkaadóiés munkavállalói járulékra vonatkozó szabályok 2010. január 1-jétőlmódosításokkal (pl. elnevezésük munkaerő-piaci járulékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] Az említett tájékoztató továbbra is alkalmazható, tekintvehogy a benne szereplő jogszabályi helyek – az ügy lényegét érintően – nemváltoztak.A kérdésben említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Munkaerő-piaci járulék

Kérdés: A munkaadói és a munkavállalói járulék beépítése a munkaerő-piaci járulékba tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat, nem csak a nem nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozók után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási járulék mértéke valóban mindenbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében egységesen 27 százalék,azaz minden esetben tartalmazza az 1 százalékos munkaerő-piaci járulékot.Az egyéni járulék vonatkozásában azonban már árnyaltabb ahelyzet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegsége esetén jogosult-e táppénzre a heti 36 órás munkaviszonya után az a biztosított, aki munkaviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, alkalmazottat nem foglalkoztat, de árbevétele keletkezik, viszont vállalkozói kivétje nincs? A biztosított után a főfoglalkozású munkaviszonyában fizetik meg a járulékokat. Elláthatja-e a vállalkozás teendőit segítő családtagként a házastárs, és ennek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a családtag is rendelkezik munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Az érintett személy mint egyéni vállalkozó táppénzre csak azegyéni vállalkozása alapján lehet jogosult, míg a munkaviszonyában kizárólag amunkaviszonyára tekintettel részesülhet táppénzben. Az Eb-tv. 43. § (2)bekezdése értelmében egyidejűleg fennálló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Korengedményes nyugdíjba vonult ügyvezető új jogviszonya

Kérdés: Létesíthet-e 2010-ben ismét jogviszonyt a kft.-ben az a tag, aki 2009. december 31-ig látta el az ügyvezetői teendőket, ekkor korengedményes nyugdíjba vonult, munkaviszonya megszűnt, az ügyvezetői teendők ellátását egy másik tagra ruházták át?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben 2009. évi megállapodás alapján került sor anyugdíj megállapítására, így semmilyen előírás sem zárja ki, hogy az említettügyvezető ismét jogviszonyt – akár biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyt is – létesítsen a kft.-vel.2009. december 31-ét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.
1
70
71
72
118