Találati lista:
1181. cikk / 1396 GYES melletti munkavállalás
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?
1182. cikk / 1396 E101 jelű nyomtatvány
Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?
1183. cikk / 1396 Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
1184. cikk / 1396 Részvénytársaság választott tisztségviselői
Kérdés: Milyen módon, mikor és hány alkalommal kell bejelenteni az egészségbiztosítási pénztárhoz egy részvénytársaság választott tisztségviselőit, akiknek egy része a társaság dolgozója, másik része pedig egyéb cégeknél rendelkezik heti 36 órás főállású munkaviszonnyal? A tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíjak meghaladják a minimálbér 30 százalékát, ezért a társaság 2006. augusztus 31-ig levonta a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Helyesen jár-e el a társaság, ha 2006. szeptember 1-jétől csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonja, a 2 százalékos pénzbelit nem?
1185. cikk / 1396 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
1186. cikk / 1396 Pótszabadság
Kérdés: Szükséges-e munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyban lennie a feleségnek ahhoz, hogy a férj az Mt. 132. § (2) bekezdése szerinti pótszabadságot érvényesítse? Vállalhat-e a gyermek nevelésében nagyobb részt az a férfi dolgozó, akinek felesége egész nap otthon van a gyermekkel, illetve gyermekekkel, mert TGYÁS-ban, GYED-ben vagy GYES-ben részesül?
1187. cikk / 1396 Minimum-járulékalap nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
1188. cikk / 1396 Internet-hozzáférés minősítése
Kérdés: Egy szolgáltató társaság az ügyfélváróban internet-hozzáférési lehetőséget alakított ki, hogy a várakozó ügyfelek a saját laptopjukat használva hasznosan tölthessék a várakozási időt. Természetbeni juttatásnak minősül-e az internet-hozzáférési lehetőség, és ebben az esetben is terheli-e valamilyen adóteher?
1189. cikk / 1396 Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése
Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
1190. cikk / 1396 Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő
Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
