1947-ben született férfi nyugellátása

Kérdés: 1947-ben született, 36 év szolgálati idővel rendelkező, jelenleg biztosítási jogviszonyban nem álló férfi előreláthatólag mikor mehet el nyugdíjba, illetve 2007-ben elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba, ha addig nem szerez további 2 év szolgálati időt, de van a háztartásában 10 éven át nevelt három gyermeke? Kell-e, illetve lehet-e nyugdíjéveket vásárolnia?
Részlet a válaszából: […] Az 1947-ben született férfi előrehozott öregségi nyugdíjralegkorábban 60. életévének betöltésétől, azaz 2007-től jogosult. Szolgálati idővásárlására sem mód, sem szükség nincs, mivel 2 gyermek figyelembevételével azelőrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges 38 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Társadalmi szervezet által kiküldött személy közterhei

Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettségnek alapvetően két feltételevan: a juttatásnak járulékalapot képező jövedelemnek kell lenni, éskifizetésének biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kell történnie.A társadalmi szervezeti tagság önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Kft. ügyvezetőjének külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen munkajogi, illetve társadalombiztosítási kötelezettségeknek kell eleget tenni abban az esetben, ha egy kft. ügyvezetője magánszemélyként munkavállalási engedéllyel kőművesmunkát vállal Ausztriában? Adható-e a külföldi munka időtartamára az ügyvezető részére fizetés nélküli szabadság, ha a kft.-ben jelenleg munkaviszonyban látja el feladatait?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ügyvezető fizetés nélküli szabadságot kér éskap (ez munkáltatójának döntésétől függ), Magyarországon a biztosítási jogviszonyaszünetelni fog. Ennek következtében az ausztriai munkaviszonya alapján fogkiterjedni rá a biztosítás, melyet az osztrák szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Baleseti táppénz több munkáltató esetén

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához azt kellene tudni, hogy melyikmunkáltatóhoz ment a biztosított, ahol munkába menet közben balesetetszenvedett. Ugyanis a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyábanjogosult, amelyben az üzemi baleset érte.Ha a dolgozót ahhoz a munkáltatóhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Román állampolgárságú biztosított szülése

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a román állampolgárságú biztosított, akinek a munkavállalási engedély alapján kötött határozott időre szóló munkaszerződése 2005. december 4-én lejár, és 2005. július hóban gyermeket szült? A munkavállaló 2004. február 4-étől rendelkezik Magyarországon folyamatos biztosítási idővel.
Részlet a válaszából: […] A román állampolgárságú biztosított is akkor lehet jogosultterhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, ha rendelkezik azellátásokhoz előírt jogosultsági feltételekkel. Abból kell kiindulni, hogy az Mt. rendelkezéseit rá mintmunkaviszonyban álló román...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Táppénz egyharmada megbízásos jogviszonyban lévő foglalkoztatott után

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a foglalkoztatónak a táppénz egyharmadát a folyamatos megbízási jogviszonyban lévő dolgozója után abban az esetben, ha a táppénz alapját képező kimagaslóan magas jövedelmét nem ettől a cégtől kapta?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett probléma egyik legfőbb érv volt atáppénzrendszer irányadó időszaki kereset meghatározására vonatkozó, 2001-tőlhatályos szabályai ellen. Hiába. Így továbbra is előfordulhat az a helyzet,hogy a foglalkoztató lényegesen nagyobb mértékben járul hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak egyidejűleg fennálló két biztosításijogviszonya van. Mindkét jogviszonyában kötelezett 4 százalékosegészségbiztosítási járulék fizetésére. Ha mindkét jogviszonyábankeresőképtelen (a vállalkozásában is), mindkét jogviszonyában jogosulttáppénzre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviselete

Kérdés: Kinek kell elkészítenie a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató munkavállalójának nyilvántartásait, és ki tesz eleget a bevallási, befizetési kötelezettségnek, illetve ki képviselheti a munkáltatót az adóhatóság előtt?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezettkülföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosításikötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévőmunkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] Az uniós csatlakozásunk időpontjával hatályba lépettjogszabály-módosítások bizony jelentős változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
1
118
119
120
134