tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott felső határ tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése

Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
Részlet a válaszból: […]"csökkentő tételei" (általa megfizetett egészségbiztosítási járulék, általa megfizetett pénzbeli + természetbeni egészségbiztosítási járulék, általa vagy utána megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék) vannak. Éppen ezért az Eho-tv. 11/A. §-a értelmében a naptári év folyamán a magánszemélyt mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3400

2. találat: Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszból: […]említett tag az év folyamán mettől meddig minősült társas vállalkozónak: azaz mettől meddig folytatott tagsági jogviszonya alapján tényleges tevékenységet a társaságban, illetve állt fenn a személyes közreműködési kötelezettsége. Amennyiben a társasági szerződésből, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvekből vagy egyéb iratanyagokból az állapítható meg, hogy az érintett csak az év bizonyos időszakában minősült társas vállalkozónak, akkor ennek az időszaknak a naptári napjai és a napi felső határ szorzata adja a nyugdíjjárulék alapjának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2462

3. találat: Nyugdíjas munkavállaló járulékfizetési felső határa

Kérdés: Az évközi járulékfizetési kötelezettség kezdete miatt mennyi lesz a nyugdíjas munkavállaló éves járulékfizetési felső határa? Időarányosan számítható-e a nyugdíjjárulék-fizetés kezdete, vagy mivel a dolgozó jogviszonya nem év közben kezdődött, maradhat az éves járulékmaximum?
Részlet a válaszból: […]járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt. Megítélésünk szerint a nyugdíjas munkavállaló április 1-jét megelőzően - hacsak nem választotta a nyugdíjjárulék-fizetést - ilyen jövedelemmel nem rendelkezett, hiszen a módosító (2006. évi CXXI.) törvény értelmében a nyugdíjas munkavállaló 2007. április 1-jét követő időszakra járó jövedelmét terheli csak nyugdíjjárulék. Mindezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1827

4. találat: 4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszból: […]jövedelem, valamint e) ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 400 000 forintot. Tekintettel arra, hogy a kérdésben jelzett, a dolgozót terhelő, a munkabéréből levont 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelölt járulékfajták[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1446
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Beleszámít-e a járulékfizetési felső határba a más külföldi foglalkoztató által juttatott jövedelem?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. A juttatás után az érintett munkavállaló a Tbj-tv. 30/A §-a értelmében 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot - melyet magyarországi foglalkoztatója átvállalhat -, nyugdíjjárulékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1414
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszból: […]járulékalapot képező jövedelme nem volt, ilyen például a keresőképtelenség ideje) és a járulékalap napi maximumának a szorzatával. A konkrét helyzetre alkalmazva a szabályt: munkavállalónk éves várható felső határa január 1-jén 365 x 10 700 = 3 905 500 forint. A kifizetett jövedelemből tehát a nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg ezt az éves felső határt el nem éri. A megállapított felső határ jóval meghaladja a példában említett 400 ezer forintot, így ez után a 400 000 x 8,5 százalék nyugdíjjárulékot természetesen le kell vonni. Akkor változik a helyzet, ha a jogviszony nem folyamatos. A fent említett esetben például, ha a jogviszony január 31-éig áll csak fenn, és február 1-jétől egy másikat létesít a munkavállaló. Ekkor bizony a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) csak a 31 x 10 700 = 331 700 forintos határig kell megfizetni, és a 400 000 forint és a 331 700 forint különbsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 254
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszból: […]terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. A leírtak alapján tehát az első munkahelyen a jogviszony megszűnésének napján az éves felső határt úgy kell megállapítani, hogy a biztosítási jogviszony kezdetétől annak befejezéséig eltöltött időszak naptári napjaiból le kell vonni a három hét fizetés nélküli szabadság időtartamát. Az egy hónap végkielégítés és az öt nap betegszabadság a felső határ napjait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 211
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszból: […]elérték a nyugdíjjárulék éves felső határát. Abban az esetben, ha a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a foglalkoztató visszafizeti. Abban az esetben, ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, a foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetét a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni vagy visszaigényelni. Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási járulék fizetésénél felső határ nincs, így annak alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékéval. A 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a felhasználási szerződés alapján kifizetett biztosítási kötelezettség alá eső személyijövedelemadó-alapból nem kell levonni akkor, ha a munkavállaló a munkaviszonyában a heti 36 órát ledolgozza. Tekintettel arra, hogy a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék szoros összefüggésben van a táppénz alapjával, annak pontosan történő levonása nagyon fontos. A megfelelő tájékozottság érdekében az alábbiakban idézzük az ebben a témában született, hatályos APEH-közleményt: "APEH közlemény az egészségbiztosításijárulék-fizetés változásáról A 2001. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a biztosított által fizetendő, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden - a társadalombiztosítási jogszabályok szerint - járulékalapot képező jövedelme után köteles az egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék túlfizetésének kérdése 2001. január 1. napjától csak akkor merülhet fel, ha a biztosított a Tny-tv. 64. § (1) bekezdése szerint nyugellátás megállapítására vonatkozó kérelmét visszamenőleg, legfeljebb hat hónapra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 210
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a 3 905 500 Ft-os összeget. A fentiek alapján tehát, a nyugdíjjárulék-fizetési "plafon" elérése után, ahogy nyugdíjjárulékot, úgy tagdíjat sem kell a jövedelemből levonni. Amennyiben a túlvonásra mégis sor kerülne, és a magán-nyugdíjpénztárnak visszafizetési kötelezettsége van, úgy erre - mint már említettük - a foglalkoztatón keresztül van lehetősége. 2003. január 1-jétől a tagdíjtúlfizetés elszámolásával kapcsolatban új szabályok léptek hatályba. A tagdíjtúlfizetés elszámolása az önellenőrzésre rendszeresített nyomtatvány benyújtásával történik. A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 104
Kapcsolódó tárgyszavak: ,