5165 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Mikortól jár baleseti táppénz annak a munkavállalónak, aki 2010. november 11-én 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett, munkaideje 14.00 óráig tartott volna, és erre a napra teljes munkabért kap? Mi lesz az ellátás összege, ha a 2010. október havi munkabére 200 600 forint, valamint 76 240 forint 6 nap fizetett szabadság, és október hónapban került elszámolásra a szeptember havi 56 580 forint összegű, valamint az október hónapra járó 44 160 forint összegű túlórája is?

Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.

Kérdés: Mi történik az évtizedek alatt levont nyugdíjjárulékkal egy jelenleg 52 éves egyedülálló férfinak az esetében, ha nem alapít családot, és a nyugdíjazása előtt meghal? Köthet-e valamelyik rokonával, vagy bárki mással olyan szerződést, amelyben kedvezményezettként jelöli meg őket? Kaphatnak-e hozzátartozói nyugdíjat a közeli hozzátartozók (pl. testvérek) ebben az esetben?

Kérdés: Beszámít-e a szolgálati időbe a prémiumévek programban részt vevő személyek esetében a programban töltött időszak?

Kérdés: Mikor érdemes beadnia a nyugdíjigényét annak az 55 éves nőnek, aki az ONYF számításai szerint jelenleg 41 év szolgálati idővel rendelkezik, és olvasta az újságban, hogy a nők 40 év munkaviszony után életkorra tekintet nélkül beadhatják az igénylést?

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a megbízási díj után abban az esetben, ha az összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, és a megbízottnak van főállású munkahelye, ahol biztosított? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a megbízott semmilyen biztosítással járó jogviszonnyal nem rendelkezik? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik esetben?

Kérdés: Összevonandó-e a két jövedelem abban az esetben, ha egy cég havi 20 000 forint összegű megbízási díjat fizet egy munkavállalónak, és ugyanabban a hónapban 30 000 forint ekhós jövedelmet is, ugyancsak megbízási jogviszony alapján?