739 talált cikk a bíró kifejezésre

Kérdés: Be kell jelentkeznie a német adóhatóságnál annak a magyarországi székhelyű kft.-nek, amelyik Németországban vállal építőipari munkát, de ott nincs telephelye, és csak magyar munkavállalókat foglalkoztat? Kell valamilyen közterhet fizetnie külföldön a magyar cégnek vagy a magyar magánszemélyeknek?

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban a saját irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja?

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes bejelenteni egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki egyben a társaság egyetlen személyesen közreműködő tagja, hogy a lehető legkevesebb járulékot kelljen utána fizetni? A tagnak nincs máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a társasági szerződés pedig lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő ügyvezetést. Érdemes külső munkavállalót megbízni az ügyvezetői feladatokkal, a tulajdonost pedig részmunkaidőben bejelenteni?

Kérdés: Igényelhet nyugdíj előtti álláskeresési segélyt 2012 decemberétől az az 1954. május 30-án született személy, aki 2012. május 21-ig, 90 napig álláskeresési járadékot kapott, és 37 év 3 hónap munkaviszonnyal rendelkezik? Mikor, hol és milyen módon kell benyújtani az igénylést?

Kérdés: Hogyan tud szolgálati időt szerezni az a magánszemély, aki 2012. július 18-ig GYES-en volt, munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya jelenleg nincs, magánszállást üzemeltet, amely alapján tételes átalányadót és ehót fizet?

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség egy kft. olasz állampolgárságú ügyvezetője albérletének a cég által megfizetett rezsiköltségét? Az ügyvezető a cég tulajdonában lévő lakásban lakik, így albérleti díjat nem kell fizetnie.

Kérdés: Jogszerű-e a nyugdíj csökkentéséről szóló határozat az alábbi esetben?
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.

Kérdés: Kérhet-e visszamenőleg valamilyen kártérítést a nyugdíj-biztosítási szakigazgatási szervtől az az 1954-ben született igénylő, aki csak 2012. január 1-jétől, a munkaügyi bíróság határozata alapján vált jogosulttá korhatár előtti ellátásra annak ellenére, hogy már 2011 júliusában betöltötte az előrehozott öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges életkort, és 3 év korkedvezmény beszámításával 42 év szolgálati időt szerzett? A munkaügyi perre a korkedvezmény elismeréséhez volt szükség, amelynek lezárásáig a jogviszony megszüntetésére nem került sor. Milyen hátrányok érhetik azért, mert nem az előrehozott öregségi nyugdíja alakult át korhatár előtti ellátássá?

Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?