1062 talált cikk a bejelentés kifejezésre

Kérdés: Minden hónapban el kell-e küldeni a bejelentést a tényleges járulékalapról annál a fuvarozó cégnél, ahol a gépjárművezetők túlmunkadíjban részesülnek, de ez a túlmunkadíj változó, minden hónapban más összeg? A dolgozók bruttó munkabére 70 000 forint/hó, de a túlmunkadíjjal általában meghaladja a 125 000 forintot.

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?

Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?