Találati lista:
931. cikk / 1062 Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalóinak jogviszonya
Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
932. cikk / 1062 Járulékalapot képező jövedelem bejelentése
Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
933. cikk / 1062 Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
934. cikk / 1062 Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
935. cikk / 1062 Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatai
Kérdés: A sok költözés után hol intézhetik ügyeiket a Fővárosi és Pest mMegyei EP fennhatósága alá tartozó ügyfelek?
936. cikk / 1062 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai
Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
937. cikk / 1062 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
938. cikk / 1062 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
939. cikk / 1062 Beltag szociális járadéka
Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
940. cikk / 1062 "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
