956 cikk rendezése:
931. cikk / 956 Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása
Kérdés: Amennyiben egy foglalkoztató dolgozóinak száma 100 főre emelkedik, társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a foglalkoztatónak?
932. cikk / 956 Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása
Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
933. cikk / 956 Szülés a GYED időtartama alatt
Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
934. cikk / 956 Többes jogviszonyú társas NYENYI-je
Kérdés: Ki kell-e állítani a NYENYI lapot a többes jogviszonyú társas vállalkozóról is?
935. cikk / 956 Gépjárműoktatók jogviszonya
Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
936. cikk / 956 Bejelentkezés az OEP-hez
Kérdés: Megalakulása után azonnal be kell-e jelentkeznie az OEP-hez annak a gazdasági társaságnak, amely nem fizet bért, vagy elegendő csak az első bérfizetést követően?
937. cikk / 956 Külföldi állampolgárok bejelentése
Kérdés: Munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott külföldi állampolgárságú dolgozókat, akik sem TAJ-, sem adóazonosító számmal nem rendelkeznek, hogyan lehet bejelenteni a munkaviszony megkezdésekor, illetve az éves bevallásnál?
938. cikk / 956 Segítő családtag biztosítása
Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
939. cikk / 956 Segítő családtag járulékai
Kérdés: Foglalkoztatónak minősül-e, illetve van-e bejelentési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a segítő családtagjának kifizetett jövedelem nem éri el a minimális bér harminc százalékát? Kiállíthat-e számlát az egyéni vállalkozó táppénzfolyósítás ideje alatt akkor, ha a segítő családtag végzi a munkát?
940. cikk / 956 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
