1062 talált cikk a bejelentés kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e családi pótlékra egy román állampolgárságú nő, aki férjével és gyermekeivel már hosszabb ideje Magyarországon él?

Kérdés: Létesíthető-e megbízási jogviszony a korábbi munkáltatóval korengedményes nyugdíjazás után? Megtehető-e ez vállalkozási jogviszony keretében? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a nyugdíj ne kerüljön veszélybe?

Kérdés: Hol és milyen formában kezdeményeztetheti a szüneteltetés bejelentését egy idényjellegű munkát végző nyugdíjas egyéni vállalkozó? Korlátozott-e a szüneteltetés ideje, illetve év közben bármikor kérhető-e, vagy csak meghatározott időpontokban? Megszűnik-e a járulékfizetési kötelezettség a szüneteltetés ideje alatt?

Kérdés: Jogosan kéri-e vissza a jogalap nélkül kiutalt ellátást az örököstől a Magyar Államkincstár abban az esetben, ha a fogyatékossági támogatásban részesült édesanyja meghalt, de nem volt hagyatéki tárgyalás, mert nem hagyott semmit a gyermekére?

Kérdés: Kinek kell kezdeményeznie a munkaviszony megszüntetését abban az esetben, ha a munkavállaló nyugdíjba szeretne vonulni? Mekkora összegű nyugdíjra számíthat egy 1956 januárjában született nő, aki 1971 óta folyamatosan dolgozik, sőt már az általános iskolai évei alatt is munkakönyvvel végzett munkát a nyári szünetekben, iskolai tanulmányait esti tagozaton végezte, 1975-ben szült, de nem vette igénybe a GYES teljes időtartamát, másfél év múlva visszament dolgozni, ezért 2010. december 31-én 39 év 206 nap elismert szolgálati idővel fog rendelkezni? Milyen juttatásokat fog kapni a munkáltatójától a nyugdíjazására tekintettel?

Kérdés: Valóban kérhető-e visszamenőlegesen a rokkantsági nyugdíj?

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Kérdés: Érheti-e valamilyen hátrányos megkülönböztetés a munkavállalót a nyugdíjazásnál abban az esetben, ha a munkáltatójának magas járuléktartozásai vannak? Az érintett cégnél az alkalmazottak minden esetben megkapják a fizetésüket, az elszámolás és a járulékok bejelentése is megtörténik, de a közterhek megfizetése már több mint egy éve elmarad.

Kérdés: Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a tanuló, aki érettségi után kétéves technikumba járt 2010 júniusáig, de megbukott, és a pótvizsgái október-november hónapban tartanak? Hogyan kell eleget tenni a fizetési kötelezettségnek?