595 talált állásfoglalás az adóelőleg kifejezésre

Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.

Kérdés: A számlát befogadónak le kell-e vonnia valamit a számla összegéből, illetve milyen fizetési és bevallási kötelezettsége keletkezik a kiállított számla után annak a magánszemélynek, aki 36 órás munkaviszonya mellett 2005 áprilisában adószámot váltott ki oktatási tevékenységre? A számla kiállítója nem egyéni vállalkozó, nem áfaalany, tételes költségelszámolást választott.

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?

Kérdés: Ki jogosult az alkalmi munkavállalói könyv kiállítására, és bárki kiválthatja-e azt?

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?

Kérdés: Hogyan tehet eleget kötelezettségeinek az a kft., amely több éven keresztül elmulasztotta bevallani és megfizetni a megbízás alapján és a vállalkozás jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalói közterheit?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség azt a művészt, aki 2005-től – élve a jogszabályi lehetőséggel – arról nyilatkozik a kifizetőknek, hogy ne vonjanak a részére kifizetett juttatásokból adóelőleget?