Izraeli-magyar kettős állampolgár biztosítási jogállása

Kérdés: Helyesen jártunk-e el akkor, amikor nem fizettünk társadalombiztosítási járulékot egy izraeli-magyar tulajdonban lévő kft. munkaviszonyban álló izraeli ügyvezetője után? Az ügyvezető magyar állampolgársággal is rendelkezik, de Magyarországon évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik.
Részlet a válaszából: […] ...társaság a munkaviszonyban álló ügyvezetője társadalombiztosítási jogállását a Tbj-tv. 11. §-ának c) pontja alapján állapította meg, mely szerint nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nyugdíjszerző idő ukrán állampolgárok esetében

Kérdés: Jogosultak lesznek-e nyugdíjra a korhatár elérésekor egy kft. ukrán állampolgárságú munkavállalói, akik után a cég, illetve egy szövetkezet is megfizeti a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...magyar társaság által foglalkoztatott ukrán állampolgárokról van szó, akikre kiterjed a biztosítás, tehát a Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.Fenti jogszabályi hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...külföldiek foglalkoztatásáról az Ftv. az alábbiak szerint rendelkezik: "7. § (1) Külföldi Magyarországon a (2) bekezdésben, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott kivétellel csak engedély alapján végezhet munkát. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Szövetkezet elnökének járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy ténylegesen nem működő szövetkezet elnöke után, aki sehol nem biztosított, és a szövetkezettől munkájáért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szövetkezet tagjára abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszonyban vagy vállalkozás jellegű jogviszonyban személyesen közreműködik. (Mindez nem vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Főfoglalkozású rendőrök járulékfizetése megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy vállalkozási szerződés alapján kifizetett, havi 13 000 forintos jövedelem után, ha azt egy őrző-védő kft. főállású rendőröknek fizeti ki a felügyelet ellátásáért? A rendőrség, mint főfoglalkozású munkahely, a tételes eho-t megfizeti, és erről igazolást adott ki.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelem alapján a biztosítási kötelezettséget a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint kell megállapítani. A havi 13 000 forintos jövedelem eszerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, így társadalombiztosítási és egyéni járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Étkezési hozzájárulás megbízási jogviszonyban

Kérdés: Megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottnak adható-e az Szja-tv.-ben meghatározott mértékben adómentesen étkezési hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerint a természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 4000 forintig, a kizárólag készétel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből havi 2000 forintig terjedő kedvezmény adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A munkavállaló 1990. január 1-jétől 2002. július 31-ig állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2002. január 1-jétől július 31-ig kifizetett rendszeres jövedelme 420 000 forint volt, 2002. június 1-jétől június 30-ig tartó időtartamra 25 000 forint jutalomban részesült. 2002. augusztus 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál áll munkaviszonyban. 2002. augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra 400 000 forint munkabérben részesült. A dolgozó 2003. február 26-ától beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Mi lesz az osztószáma a 25 000 forint jutalomnak?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének megállapításánál – a folyamatos biztosítási időre tekintettel – a számítási időszak a 2002. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam, és az alap pedig az ezen időtartamra járó rendszeres jövedelem, valamint az ezen időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

A betegszabadságra vonatkozó szabályok változásai

Kérdés: Változtak-e a betegszabadság kiszámításával kapcsolatos szabályok 2001. november után? Mi a számítás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 137. §-a szabályozza. A betegszabadság idejére a munkavállalónak a távolléti díja nyolcvan százaléka jár. Ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A távolléti díj számítási szabályait a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Családi pótlék a 20. életév betöltése után

Kérdés: 2003. január hóban ki kell-e utalni az áprilistól júniusig járó családi pótlék összegét az után a gyermek után, aki 2002. március hóban betöltötte a 20. életévét, s ezért az iskoláztatási támogatás folyósítását megszüntették, de a gyermek tanulói jogviszonya 2002. június hónapban szűnik meg? A gyermek jelenleg középfokú oktatási intézményben nem folytat tanulmányokat.
Részlet a válaszából: […] ...Cstmód. 10. §-ának (4) bekezdése értelmében az után a gyermek után, aki 2002. január 1-je és 2002. december 31-e között töltötte be a 20. életévét, és egyébként megfelel a jogosultság egyéb feltételeinek, az igénylő részére 2003. január hóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagja vagyok 1996. május. 1-jétől. Befizetéseim meghaladják a kötelező tagdíjat. (a jelenlegi egyenleg 680 000 forint körüli), de a 10 éves időtartamot még nem értem el a befizetésekkel! Időközben előrehozott nyugdíjba mentem 1999. szeptember hóban, 55 évesen. A pénzt nem vettem fel, azóta is fizetem a tagdíjat. Most 2004-ben betöltöm az 59. évemet, vagyis a tényleges nyugdíjkorhatárt. Szeretném felvenni a pénzemet. Az évek során igénybe vettem adójóváírásokat kisebb-nagyobb összegben. Jár-e adólevonással, ha felveszem a pénzemet, s mennyivel? Hogyan kerülhető ez el?
Részlet a válaszából: […] ...betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül válik jogosulttá a nyugdíjszolgáltatásra.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.5. pontja a nyugdíjpénztár Öpt.-ben meghatározott szolgáltatását mentesíti az adózás alól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
514
515
516
531