5501 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?

Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja eddig semmilyen formában nem vett részt a társaság tevékenységében. 2026. július 1-jétől megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat. Be kell jelenteni a jogviszonyát a 08E adatlapon, illetve szerepeltetni kell-e az ügyvezetőt a 2608 jelű bevallásban?

Kérdés: Indíthat egyéni vállalkozást egy mozambiki diák, aki jelenleg egy magyarországi egyetemen tanul, és emiatt rendelkezik tartózkodási engedéllyel? Amennyiben igen, akkor választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést?

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?

Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?

Kérdés: Egy munkavállaló, aki 2026. március 2-től augusztus 31-ig tartó határozott idejű munkaviszonyban áll, április 14-én üzemi balesetet szenvedett, és jelenleg is baleseti táppénzben részesül. Folyósíthatja számára a társadalombiztosítási kifizetőhely a baleseti táppénzt augusztus 31-ét követően is, ha a munkaviszony megszűnéséig nem válik keresőképessé?

Kérdés: Egy munkavállaló első komplex minősítésére rokkantsági ellátás iránti kérelme alapján került sor. A határozat szerint a rokkantsági ellátás 2025. szeptember 1-jétől jár, a komplex minősítés eredményéről szóló vélemény 2026. március 30-án kelt, az egészségi állapot mértéke 20 százalék. A munkavállaló az ellátás megállapításáról szóló határozatot bemutatta a munkáltatónak, a komplex minősítésről szóló véleményt azonban nem. Mely időponttól vehető figyelembe a munkavállaló megváltozott munkaképességű személyként a rehabilitációs hozzájárulás megállapításakor: a rokkantsági ellátás 2025. szeptember 1-jei kezdőnapjától, vagy csak a komplex minősítés időbeli hatályának kezdetétől? Ugyanezen munkavállaló után mely időponttól érvényesíthető a megváltozott munkaképességű személyek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, és mit kell érteni a Szocho-tv. 13. §-ának (5) bekezdésében előírt érvényes komplex minősítés alatt?

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője tartós megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői feladatait havi díjazás ellenében. Emellett ugyanazon társaság részére más feladatok ellátására esetenként külön megbízási szerződéseket is köt, amelyek alapján a díjazás önmagában nem éri el a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Meg kell állapítani a biztosítási kötelezettséget valamennyi jogviszony tekintetében külön-külön, vagy ezek elbírálása során figyelembe kell venni a tartós megbízási jogviszonyból származó díjazást is? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak.