5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?

Kérdés: Valóban visszajár-e a munkáltató által 5 évig fizetett tagdíj-kiegészítés, és ha igen, milyen közteher-fizetési kötelezettségei keletkezhetnek ezzel kapcsolatban annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki élt a lehetőséggel, és kezdeményezte a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését?

Kérdés: A nyugdíjasként történő járulékfizetésre tekintettel jár-e valami annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki 2008 februárja óta folyamatosan dolgozik, és fizeti a járulékokat?

Kérdés: Kérheti-e a nyugdíj újbóli megállapítását az a személy, aki 2000-ben vonult nyugdíjba, az öregségi nyugdíja mellett is dolgozott egészen 2009. augusztus 31-ig, a nyugdíjjárulékot megfizette, így most már 53 év szolgálati idővel rendelkezik?

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.

Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?

Kérdés: Jogosult lesz-e gyermeke születését követően bármilyen támogatásra az a 2009. július 21. óta regisztrált munkanélküli, akinek a részére 270 napra állapítottak meg álláskeresési támogatást, 2009. május óta terhes, 2006. július 27-től 2008. május 23-ig, majd 2008. június 3-tól 2009. május 26-ig munkaviszonyban állt, és 2009. március 21-től 2009. június 20-ig táppénzen volt (május 27-től június 20-ig passzív táppénzen)? Mi lesz az alapja az ellátásoknak, ha a bruttó éves jövedelem 2007. évben 1 572 000 forint, 2008. évben 2 247 280 forint, 2009. január hóban 172 429 forint, februárban 170 000 forint, márciusban pedig 115 304 forint volt? Mennyi időre kaphat ellátást a leendő édesanya?