99. Társadalombiztosítási Levelek / 2007. február 27.
TARTALOM

A járulékalap vagy a tényleges jövedelem alapján történik-e a táppénz, illetve a GYED összegének megállapítása abban az esetben, ha a munkáltató megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a munkavállaló szerződés szerinti jövedelme ezt az összeget nem éri el?

Mikortól vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, és mi ennek a lényege? Elszámolható-e ez a közteher a foglalkoztatónál költségként ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járulék?

2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?

Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?

Lehet-e egyéni vállalkozó egy előrehozott öregségi nyugdíjban lévő személy? Lehet-e vállalkozó könyvelő az a 2007-ben 57. évét töltő nő, aki igénybe kívánja venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, és jelenleg alkalmazott könyvelő?

Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek az alábbi esetekben: – nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő; – nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő? Kell-e vállalkozóként járulékot fizetni az előbbi két esetben, ha a vállalkozó őstermelőként biztosított lesz, és a vállalkozásában nem vesz fel jövedelmet?

Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.

Hogyan foglalkoztatható az a munkavállaló, aki az előírt munkavégzése mellett teherautót is vezet? A munkavégzés helyszínére ő vezeti az autót, és szállítja ki a többi munkavállalót, majd ugyanúgy munkát végez, mint a többiek, a nap végén pedig visszaszállítja a telephelyre az autót és a többi alkalmazottat. Lehetséges-e hogy munkaidő alatt a vezetés időtartamával megegyezően pihenőidőt kapjon, vagy esetleg munkaidőkeretben lehet megállapítani a munkaidejét?

Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?

Figyelembe kell-e venni feltételként a középiskolai végzettséget vagy szakképzettséget, illetve azt, hogy a munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben van-e foglalkoztatva a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés szerint az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként megillető felemelt minimumbér megállapításánál? Automatikusan a felemelt bérminimum illeti-e meg azt a szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozót, aki nem rendelkezik szakképesítéssel, de betölti az 50 életévét?

Mi lesz a kedvezményes Start-kártyás járulék alapja az alábbi esetben? Egy társaság 2006. július hó óta Start-kártyával foglalkoztatott munkavállalója november hónapban csak 7 munkanapot dolgozott, utána táppénzben részesült, betegszabadságát korábban kimerítette. A munkavállaló november 30-án felmondott, emiatt részére a ledolgozott napokra járó munkabérén felül bérköltségként szabadságmegváltás is kifizetésre került. Ilyen esetben kell-e csökkenteni a kieső táppénzes napokkal a kedvezményes járulékalap alá eső bérköltséget? A részére elszámolt havi bérköltség a szabadságmegváltás összegével sem haladja meg a havi minimálbér 150 százalékát, viszont a ledolgozott napokra eső, így elszámolt bérköltsége a napi minimálbér 150 százalékánál magasabb.

Milyen lehetősége van a munkáltatónak a továbbfoglalkoztatásra, illetve valóban kell-e csökkentenie a munkaidőt abban az esetben, ha egy 40 órás munkaidőben bruttó 80 000 forintos havi jövedelemmel foglalkoztatott Start-kártyás dolgozó 2006. szeptember 1-jétől a BME DLA-képzés (Doctor of Liberal Arts) hallgatójaként a képzés alatt egyetemi hallgatói jogviszonyban is áll, és a képzőintézmény véleménye szerint ezen képzés ideje alatt csak 20 órás munkaviszonyt létesíthet?

A tényleges kereset harmincadrésze, vagy a minimálbér 6 órára eső részének harmincadrésze lesz-e a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki 2006. január 1-jétől 2006. február 28-áig napi 6 órás munkaviszonyban állt, és a munkabére havi 59 000 forint volt, majd 2006. március 1-jétől keresőképtelen beteg lett? Hol található a jogszabályi leírás az esetleges arányosításra?

Ikerszülés esetén a gyermekgondozási díj igénylését elegendő-e egy gyermek születési anyakönyvi kivonatára felvezetni, vagy mindkét gyermek anyakönyvi kivonatán jelölni kell az ellátás igénylésének a tényét? Az igénybejelentő lapon melyik gyermeket tüntesse fel az igénylő?

Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?