Találati lista:
1381. cikk / 1617 Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
1382. cikk / 1617 Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?
1383. cikk / 1617 Szakmunkástanulónak kifizetett betegszabadság munkaadói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónak fizetett betegszabadság után? A tanulók díjazása jelenleg 19 965 forint, melyből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonja, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot pedig megfizeti a cég.
1384. cikk / 1617 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
1385. cikk / 1617 Alkalmi munkavállaló és regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathat-e egy vendéglátó-ipari üzlet alkalmi munkavállalói könyvvel kisegítő felszolgálót? Hol kell jelezni az adóhatóságnak vagy a társadalombiztosításnak, hogy a regisztrált munkanélküli után járó járulékmentességet igénybe szeretné venni a cég, abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől 3 hónapnál hosszabb ideig foglalkoztatja a munkavállalót? Kell-e ezt külön jelenteni az EMMA-ba vagy a társadalombiztosításnak?
1386. cikk / 1617 Nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás
Kérdés: Kell-e szerepeltetni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett egyhavi különjuttatást a 2006. január 1-jétől január 8-áig terjedő időszakra bekért nyugdíjas adatszolgáltatáson?
1387. cikk / 1617 Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
1388. cikk / 1617 Baleset üzemiségének megállapítása
Kérdés: Üzemi balesetnek minősül-e, és 100 százalékos mértékű táppénzt kell-e megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató benevezteti a dolgozóját a sportnapokra, és a nevezési díjat is kifizeti? A dolgozó képviselte a munkáltatót a rendezvényen, és ugyanazt a bért kapta, mintha dolgozott volna.
1389. cikk / 1617 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
1390. cikk / 1617 Pótlék megállapítása rendkívüli munkavégzés esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a pótlékot a rendkívüli munkavégzés esetén? Az Mt. 147. §-ában foglaltak szerint a rendes munkabéren felül illeti meg a dolgozókat, de nem pontosan érthető, hogy ez mit jelent. Havidíjas munkavállaló esetében rendes munkabér alatt a szerződés szerinti bért, vagy a pluszként ledolgozott bérrel növelt bért kell érteni? Ha egy havi bruttó 60 000 forint alapbérrel rendelkező munkavállaló túlórázik, akkor 60 000 forint + 50 százalék pótlék, vagy 60 000 forint + a túlórára számított bér + az 50 százalék pótlék jár?
