1569 cikk rendezése:
1. cikk / 1569 A letiltás és a családi kedvezmény
Kérdés: Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?
2. cikk / 1569 Családi pótlék keresőtevékenységet végző gyermek után
Kérdés: Érinti a szülő családi pótlékra jogosultságát, ha a nappali tagozatos középiskolai tanuló gyermeke hétvégeken dolgozik? Van valamilyen összeghatár a gyermek keresetére vonatkozóan? Létesíthet esetleg kisadózó egyéni vállalkozást a családi pótlék veszélyeztetése nélkül?
3. cikk / 1569 Munkavégzés rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Dolgozhat közalkalmazottként egy rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátása veszélyeztetése nélkül? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, illetve betegsége esetén jogosult lesz táppénzre?
4. cikk / 1569 Családi kedvezmény összegének változása
Kérdés: A régi vagy az új, magasabb összegű családi kedvezményt kell figyelembe venni a 2025. július 10-én utalandó június havi munkabér számfejtése során?
5. cikk / 1569 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
6. cikk / 1569 Nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?
7. cikk / 1569 Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
8. cikk / 1569 GYED-ről visszatérő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy GYED-ben részesülő kismama, megszakítva a fizetés nélküli szabadságot, vissza szeretne menni a munkahelyére recepciós munkakörbe, de a helyére már felvettek egy másik dolgozót, a kismamát pedig a továbbiakban nem kívánják foglalkoztatni?
9. cikk / 1569 Letiltás alól mentes jövedelem
Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
10. cikk / 1569 Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
