Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Elmaradt munkabér kamata

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot vonni a nyugdíjas munkavállaló részére megítélt elmaradt munkabérhez kapcsolódó kamat összegéből? Az APEH által megküldött tájékoztató szerint igen, mert a kifizetés munkabérnek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetése, juttatása történt. Ennek megfelelően azelmaradt bérrel összefüggő kamat személyi jövedelemadó szempontjából valóbanmunkabérnek tekintendő.Viszont a Tbj-tv. 21. § e) pontja szerint nem minősüljárulékalapot képező jövedelemnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása

Kérdés: Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Eljárásaazonban jogellenes a tekintetben, hogy a megtérítést az utolsó havi munkabérvisszatartásával rendezte. Az Mt. a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezésekközött szabályozza, hogy a munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének természetbeni juttatásai

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban a saját társaságával egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője? Ha igen, kaphat-e a kft.-től kedvezményes természetbeni juttatásokat és egyéb béren kívüli juttatásokat, illetve állíthat-e ki kiküldetési rendelvényt a saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselő jövedelmére, juttatásaira amunkaviszonyban álló magánszemély adózási szabályait kell alkalmazni. Ennekmegfelelően a munkabér nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek, a bérenkívüli juttatások adómentes, kedvezményes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Rokkantsági nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.
Részlet a válaszából: […] ...hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabérösszegét.A kérdésben említett 145 ezer forintos nyugdíjat alapul véveez azt jelenti, hogy ha az említett nyugdíjas hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és hat egymást követő hónapravonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkorikötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Tekintve, hogy keresetena járulékalapot képező jövedelmet kell érteni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Egynapos egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: Minden esetben napi számfejtéseket kell-e végezni, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka 1-1 napos, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás nem kedvezményes szabályainak alkalmazása esetén a bér kifizetése a napi munkavégzés befejezésekor történik? A bevallás és befizetés határideje ez esetben is a tárgyhót követő 12-e? Kell-e naponta minden esetben igazolást adni ugyanúgy, mint a kilépő dolgozóknál a kilépéskori igazolás az éves adóbevalláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...befizetésének határideje a tárgyhónapot követő hó 12. napja.Az Mt. 155. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló részérejáró munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodásaeltérően nem rendelkezik, havonta utólag, egy ízben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
Kapcsolódó címke:

Gyermek születése 2010. április 30. előtt és után

Kérdés: Milyen ellátásokra és meddig lesz jogosult az a biztosított, aki 2010. február 1-jétől áll munkaviszonyban, előtte 2006. szeptembertől 2010. január 31-ig felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, első gyermekét 2010. április 28-ra várja, és a szülési szabadságot április 12-től veszi igénybe? Az új jogszabályok miatt változik-e a helyzet, ha a gyermek április 30. után születik meg? A dolgozó munkabére havi 210 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük a jogosultságait arra az esetre, ha a baba2010. április 30-án vagy azt megelőzően születik meg.Szülési szabadságra az Mt. alapján jogosult. A szülési szabadságidőtartama 24 hét (168 nap). A 2010. április 12-től igénybe vett szülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét.A megszüntetés lehetősége mellett figyelemmel kell lenniarra is, hogy a keresethatárt három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Építőipari ágazati kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók pihenőnapja

Kérdés: Hogyan kell kiadni a pihenőnapokat egy építőipari ágazati kollektív szerződés hatálya alá tartozó, hathavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatónál, ha az Mt. szerint havonta egy vasárnapot kell kiadni, a kollektív szerződés szerint pedig kettőt? Kiadhatóak-e a kereten belül összevontan a pihenőnapok úgy, hogy a kötelező vasárnapot megkapja a dolgozó, a többi napon viszont folyamatosan dolgozik? Kell-e valamilyen pótlékot fizetni a hétvégi munkavégzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésdíjazásáról az Mt. úgy rendelkezik, hogy a vasárnapi rendes munkaidőben történőmunkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötvenszázalékosbérpótlék (vasárnapi pótlék) illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennéltöbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
1
109
110
111
162