273 talált állásfoglalás a vezető tisztségviselő kifejezésre

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?

Kérdés: Elláthatja-e munkaviszonyban a társaság üzletvezetését egy családi kft. két tagja (férj és feleség), akik 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és a munkaszerződésben szerepelhet-e a munkakörnél az ügyvezető megnevezés? Ki kell-e zárni taggyűlési határozatban vagy más hivatalos formában az ügyvezetői tevékenység gyakorlása alól az egyik tagot abban az esetben, ha a feleség gyermeket szül, és GYED-et, majd GYES-t igényel, vagy elegendő csak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a számára?

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság nappali tagozatos főiskolai hallgató beltagja után, ha személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében?

Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?

Kérdés: A munkajogi vagy a társasági jogi rendelkezéseket kell-e irányadónak tekinteni abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő tisztségét munkaviszony keretében látja el?

Kérdés: Elláthatja-e munkaviszony keretében a vezető tisztségviselői (üzletvezető, ügyvezető stb.) tisztségét a gazdasági társaság tagja, különös figyelemmel az egyszemélyes gazdasági társaság tagjára, illetve a közkereseti és betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára?

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?