Részmunkaidős tag ügyvezető járulékfizetése

Kérdés: Egy magyarországi társaság tulajdonosa az ügyvezetést napi kétórás munkaviszonyban, havi bruttó 100 000 forintos munkabérért látja el, FEOR 1329 besorolású munkakörben. Emellett személyesen teljesíti a társaság által vállalt szolgáltatásokat is. Más biztosítási jogviszonya nincs. Megfelelő-e ez a részmunkaidős foglalkoztatás, és elegendő-e a közterheket a 100 000 forintos munkabér után megfizetni, vagy társas vállalkozóként is fennáll minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A napi kétórás munkaviszony önmagában nem kifogásolható, és a tulajdonosi minőség sem teszi kötelezővé a teljes munkaidős foglalkoztatást. A válasz szempontjából az a döntő, hogy az ügyvezető a szolgáltatások teljesítését is a munkaviszonyában végzi-e, vagy ebben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Ügyvezető fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője az ügyvezetési feladatait a társasággal kötött megállapodása alapján megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A kérdésben szereplő ügyvezető esetében a vezető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Bányász keresetkiegészítésének feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónk korábban föld alatti bányamunkát végzett. Szeretnénk megtudni, hogy a korábbi bányász dolgozók részére megállapítható keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik-e, és ha igen, milyen feltételekkel állapítható meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a bányász keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik, azonban kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén állapítható meg.A keresetkiegészítés nem állapítható meg abban az esetben, ha az ügyfél keresőtevékenységet nem folytat, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Kft. ügyvezetőjének nyugdíj előtti álláskeresési segélye

Kérdés: Jogosult lehet nyugdíj előtti álláskeresési segélyre egy kft. ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a társaságnak, és a tiszteletdíja nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül keresőtevékenységnek – és így nem érinti a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre (NYES) való jogosultságot – az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, amennyiben annak havi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt tisztázzuk az érintett személy jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Kft.-tagról van szó, aki az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, ami alapján – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint – társas vállalkozónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető jogosultságainak korlátozása

Kérdés:

Állami tulajdonban álló gazdasági társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Korlátozhatja jogszerűen az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?

Részlet az állásfoglalásából: […] A törvényes képviselők mellett lehetnek a jogi személy szervezetébe illeszkedő pozíciókhoz kapcsolódó képviseleti joggal rendelkező képviselők is. Ezeket a pozíciókat már nem a törvény határozza meg, hanem rábízza a jogi személy létesítő okiratára vagy belső...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.

Tartós megbízási jogviszony

Kérdés:

Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?

Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 23. pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyról akkor beszélhetünk, amennyiben a foglalkoztató azt tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak 1115-ös jogviszonykóddal, a ’T1041-es bejelentőt 2026. január 1-jétől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető képviseleti jogosultságának korlátozása

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság SzMSz alapján, az ügyvezető az SzMSz-ben foglalt különleges rendelkezések figyelembevételével önállóan képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A különleges rendelkezések alapján saját szakterületét illetően az ügyvezető-helyettes képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok, illetve hatóságok előtt. Az alapító jogszerűen korlátozhatja ilyen módon az ügyvezető képviseleti jogát? A társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Jogszerűen korlátozhatja az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy jelen esetben gazdasági társaságról van szó, így ebben az esetben a Ptk. az alkalmazandó jogszabály, azon belül is a jogi személyek vezető tisztségviselőinek a korlátozására vonatkozó szabályokat érdemes áttekintenünk.A Ptk. 3:31. §-a szerint: „A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Kedvezményes részvényvásárlás

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik az amerikai tulajdonú munkáltatónak, illetve a magyar állampolgárságú munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató 10 százalékos kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget biztosít a munkavállaló részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Értékpapír minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.

Nők nyugdíjazása

Kérdés:

Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?

Részlet az állásfoglalásából: […] A nők kedvezményes nyugdíja attól kedvezményes, hogy a nyugdíjba vonulással nem kell megvárni a nyugdíjkorhatár elérését, hanem negyven év jogosultsági idő megléte esetén bármikor kérhető a nyugdíjazás. A hétköznapokban „nők40”-ként emlegetett öregségi nyugdíj...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
28