1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. december 18.
Kapcsolódó címke:

Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása

Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása előtt egy kis áttekintést adunk avezető tisztségviselők munkaviszonyát illető szabályok változásáról. Az1997-ben elfogadott "régi" Gt. szerint az ügyvezető jogviszonyára – ha a vezetőtisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 27.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 27.

Kft.-tulajdonos korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen. Korengedményes nyugdíjra jogosult lehet, amennyiben ajogosultság egyéb feltételei is fennállnak (szükséges szolgálati idő, afoglalkoztatóval történő megállapodás, valamint a megállapított nyugellátásévenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegének – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 13.
Kapcsolódó címke:

Társasági tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Igaz-e az, hogy az a társasági tag, aki saját társaságával munkaviszonyban állva korengedményes nyugdíjba szeretne vonulni, nem jogosult az ellátásra, és ki kell lépnie emiatt a társaságból, tehát tagsági viszonyát meg kell szüntetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korengedményes nyugdíjra jogosult lehet, amennyiben azellátásra jogosultság egyéb feltételeivel is rendelkezik. A társaságból emiattnem kell kilépnie.A 181/1996. Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatómegállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 16.
Kapcsolódó címke:

Végelszámoló tag járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az üzleti tevékenységet nem végző, végelszámolás alatt álló betéti társaság, amelynek végelszámolást végző tagja után semmilyen járulékot nem fizetnek? A biztosítással nem rendelkező tag a végelszámolást választott tisztségviselőként nulla forint díjazásért látja el. A vagyonfelosztási javaslat és a mérleg alapján a rendelkezésre álló pénzeszköz még a vagyoni betét visszafizetését sem teszi lehetővé.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ctv. 99. §-ának (1) bekezdése értelmében a végelszámolószemélyére a cégformától függetlenül – néhány előírást kivéve – megfelelőenalkalmazni kell a Gt. 21-30. §-ában foglaltakat. Ez többek között azt is jelenti, hogy a végelszámoló avezető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 2.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett cél – az ügyvezető személyét érintőközterhek optimalizálása – megvalósítása 2007. szeptember 1-jétől azeddigieknél lényegesen egyszerűbbé vált. Ettől az időponttól hatályos ugyanis a2007. évi LXI. tv. 35. §-a, amely a Gt. 22. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabály nem a megbízások darabszámához, hanem a díjazásmértékéhez köti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. A Tbj-tv. 5.§ (1) bekezdésének g) pontja szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében – pl. megbízási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 4.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. július 31.

Ügyvezető díjazása

Kérdés: Elegendő-e, ha a társasági szerződés tartalmazza, hogy az ügyvezető lemondott a díjazásról, vagy ilyen nyilatkozatot nem tehet? Ha nem, akkor havonta/negyedévente/évente egyszer lehetséges a részére történő kifizetés a társaság döntése szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. nem tartalmaz kitételt az ügyvezetők díjazásátilletően, tehát semmilyen akadálya sincs annak, hogy a megbízatását díjazásnélkül lássa el, melyet akár a társasági szerződésben is rögzíthetnek.Amennyiben a vezető tisztségviselő mégis részesüldíjazásban, annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
21
22
23
…
28