2206 talált cikk a vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Kell-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, és milyen egyéb járulékot kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után, ha személyesen nem vesz részt a társaság tevékenységében, kizárólag osztalékot kap? A társaságnak van egy másik beltagja.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak annak az egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYES-ben részesül, de mellette aktívan dolgozik? Meg kell-e fizetni a tételes ehót?

Kérdés: Kötelezett-e vállalkozása után itthon is járulékfizetésre az az egyéni vállalkozó, aki 2005 óta hivatalosan Angliában dolgozik orvos vállalkozóként, ahova családostul tartósan kitelepült, ott adózik jövedelme után, és járulékot is fizet, de a magyar vállalkozását megtartotta? A vállalkozó évente mindössze 15-20 napot tölt Magyarországon, jövedelme nincs. Az angliai járulékfizetés alapján jogosult-e itthoni tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Az új nyugdíjszámítási szabályok alapján milyen jövedelmet fognak figyelembe venni nyugdíjalapként egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. tagjánál, aki ügyvezetői teendőit megbízásban látja el, jövedelmet semmilyen formában nem vesz ki, máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ezért a cég havonta a minimálbér kétszerese után megfizeti az előírt közterheket?

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?

Kérdés: Milyen összeg lesz a kereseti korlátja annak a 2008. február 2-ától előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő, 2008. április 1-jétől munkába álló személynek? A teljes évre vonatkozó 828 000 forintot, vagy a 8 hónapra jutó 552 000 forintot?