Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk nem egyezik a kérdésben körülírt revíziósállásponttal a következők miatt. A Ctv. 98. § (2) bekezdése értelmében avégelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatásamegszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. értelmében személyes közreműködésnek csak atársaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszonyalapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más – pl.munka- vagy megbízási – jogviszony keretében történik. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Német-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személyi jövedelemadója

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a nyugdíjat a személyijövedelemadó-előleg levonásánál annak a német-magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy Magyarországon bejegyzett cég ügyvezető igazgatója, Magyarországon is van tagi jövedelme, és a nyugdíját Németországból kapja?
Részlet a válaszából: […] A magyar-német kettős adóztatás elkerülése végett kötött (1979.évi 27. tvr. révén kihirdetett) szerződés 18. cikke értelmében csak abban azállamban adóztatható, ahol a nyugdíjas belföldi illetőségű. Ezt alkalmazva – és feltételezve, hogy az említett németállampolgár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címke:

Külföldön munkaviszonyban álló vállalkozó biztosítása

Kérdés: Milyen igazolást kell bekérnie a minimumjárulék-fizetés elkerüléséhez a külföldi munkahelyétől annak az eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki eddig a cég ügyvezetői feladatait látta el, de most kitelepül Angliába dolgozni? Az ügyvezetői feladatokat a nyugdíjas beltag veszi át, aki jövedelmet nem vesz fel. Elegendő-e, ha csak a tételes ehót fizeti meg utána a társaság?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet egyik alapelve, hogy EGTállampolgára lehetőség szerint csak egy EGT-tagállam biztosítása hatálya alátartozhat. Ennek megfelelően, amennyiben az említett beltag Angliában,munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, akkor Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása

Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...kis áttekintést adunk avezető tisztségviselők munkaviszonyát illető szabályok változásáról. Az1997-ben elfogadott "régi" Gt. szerint az ügyvezető jogviszonyára – ha a vezetőtisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetői tevékenységgel összefüggésben semmilyentársadalombiztosítási kötelezettség sem merül fel, tekintve, hogy 0 forinttiszteletdíjjal rendelkező választott tisztségviselőről van szó.Egészen más a helyzet a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kft.-tulajdonos korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.
Részlet a válaszából: […] Igen. Korengedményes nyugdíjra jogosult lehet, amennyiben ajogosultság egyéb feltételei is fennállnak (szükséges szolgálati idő, afoglalkoztatóval történő megállapodás, valamint a megállapított nyugellátásévenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegének – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
Kapcsolódó címke:

Bt. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Köteles-e munkabért felvenni egy betéti társaság ügyvezetője, aki főállásban végzi ezt a tevékenységet? Milyen járulékot és adót kell fizetni az ügyvezető után?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony visszterhességéből következően a betétitársaság munkaviszonyban álló képviselője (ügyvezetője) részére a társaságköteles munkabért fizetni, erről a munkavállaló jogszerűen nem mondhat le. Enélkül vagy nem lehet szó munkaviszonyról (a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyban munkavégző személyre, illetve aválasztott tisztségviselőre – ez utóbbi körbe tartozik az ügyvezetői teendőketnem munkaviszony keretében ellátó személy – nem terjed ki a biztosítás, ha ajárulékalapot képező (adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.
1
54
55
56
71