1620 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.

Kérdés: Elszámolhatja-e költségként egy társaság a tagja egyetemi költségeit, feltételezve azt, hogy az iskola elvégzése után a cégben fogja kamatoztatni a tudását? A tag, aki jelenleg nem kötelezett személyes közreműködésre, és egyéb jogviszonyban sem tevékenykedik a társaságnál, felsőoktatású intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ezenkívül költségtérítéses formában egy másik egyetemen is tanul. Mindkét iskolában olyan tanulmányokat folytat, ami a társaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik. Kell-e, vagy érdemes-e valamilyen szerződést kötni a taggal? Terheli-e adófizetési kötelezettség a társaságot, ha a cég nevére szóló számla alapján elszámolja a tanulmányi költségeket?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az egészségpénztár utóbb jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásnak minősítette az egészségpénztári kártyával vásárolt termék (szemüveg) árát? Egy tájékoztatás szerint, ha nem történik meg a visszafizetés, akkor az adófizetés mellett 11 százalékos eho is terheli az igénybevevőt.

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 12. havi minimálbér összegében meghatározott jövedelemkorlátot, illetve vonatkozik-e ez egy evás betéti társaság beltagjára is, aki 2008. július 25-től – 57. életéve betöltésétől – nyugdíjas, és nem vesz ki jövedelmet a társaságból?

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?

Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek és a magánszemélynek abban az esetben, ha az ügyintéző melegétkezési utalvány helyett havi 12 000 forint összegben hidegétkezési utalványt osztott ki a dolgozóknak?

Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?