611 talált cikk a személyes közreműködés kifejezésre

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem működik közre a betéti társaság tevékenységében? A két beltaggal és egy kültaggal alakult társaság alapító okiratában nincs meghatározva a tagok által vállalt személyes közreműködés módja és tartalma. A bt. üzletvezetője egy másik beltag. Hogyan bizonyítható az adóhatóság számára is elfogadható módon, hogy a nyugdíjas beltag részéről személyes közreműködésre nem került sor?

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?

Kérdés: Kell-e a kft.-ben új ügyvezetőt választani abban az esetben, ha a jelenlegi ügyvezető – aki a kft. tagja – gyermeket vár? Mi történik abban az esetben, ha az érintett már GYED-ben részesül, és még mindig ő az ügyvezető? A kft.-ben személyes közreműködés csak a hivatalos iratok aláírására és banki ügyintézésre terjed ki. A kft.-ből tagi jövedelmet nem vett ki.

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a minimumjárulékot annak a társas vállalkozónak, aki többes jogviszonyúnak minősül, mert egy másik társaságban is tag?

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?