Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság bel- és kültagját a Tbj-tv. 4. § d) 1.alpontja értelmében akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyvagy megbízási jogviszony keretében történik.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Gépjárművezető-képző munkaközösség tagjainak jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti munkáját egy gépjárművezető-képző munkaközösség két tagja? Dolgozhatnak-e munkaviszonyban, és jogosultak-e elszámolni az adójóváírást?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) 3. alpontja alapján a gépjárművezető-képzőmunkaközösség tagja – tagsági jogviszonya alapján, függetlenül a ténylegesszemélyes közreműködésétől – eleve társas vállalkozónak minősül. Ebbőlkövetkezően a munkaközösségben munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Szakképzési hozzájárulás bt-beltag után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie a betéti társaságnak az egyetlen beltag személyes közreműködése ellenértékeként fizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A 61/2004. Számviteli kérdés aktualizált változata pontosválaszt ad a feltett kérdésre.Mivel a Gt. a közkereseti társaság, illetve a betétitársaság esetében a személyes közreműködés teljesítésének formájára nemtartalmaz egyértelmű rendelkezést, ezért az a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Román állampolgárságú beltag jogviszonya

Kérdés: Egy frissen vásárolt szakkönyvben a magyar-román egyezmény szerint a román beltag személyes közreműködése biztosítást nem keletkeztet. Több helyről hallottuk, hogy 2004. május 1. után viszont a személyesen közreműködő tag is biztosított. Valóban változott a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől – hazánk uniós csatlakozásából adódóan -jelentősen módosultak a külföldiek alkalmazásával összefüggő, az ő biztosításikötelezettségeiket érintő társadalombiztosítási jogszabályok. Az említettkiadvány nyilvánvalóan még e változások előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Betéti társaság kültagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja a betéti társaság a kültagját, aki a társasági szerződés szerint nem kötelezett személyes közreműködésre, azonban hetente 2-3 napot ténylegesen munkát végez a cégnél? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána? Egyéb munkaviszonnyal, illetve biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit a Gt. 11. §-a tartalmazza. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 82. §-a speciális érvényességi kellékeket a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Egy német állampolgár 2003-ban kft.-t alapított Magyarországon. A személyes közreműködéséért kifizetett összeg után 2003-ban 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes eho-t fizetett. Ez helyes volt? 2004. május 1-jétől milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szintén külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, aki 2004. április 30-ig a Tbj-tv. 11. §-a alapján kizárásra került volna a biztosításból, amennyiben nem olyan ország polgára, amelyikkel szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Európai uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Jugoszláv kft.-tag közterhei

Kérdés: Magyarországon hogyan és milyen közterheket kell fizetni az után a jugoszláv állampolgár után, aki egy magyar kft.-ben tagi jogviszonyban végzi az ügyvezetői tevékenységet, szokásos tartózkodási helye pedig Ausztriában van, ahol szintén társaságban megfizeti saját maga után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire 2004. május 1-jétől az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás.Ebből következően, mint főfoglalkozású társas vállalkozó után, a személyes közreműködésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 11. §-a a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 131. § speciális érvényességi kellékeket a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
48
49
50
60