Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a társas vállalkozó utánfőszabályként – hasonló elvek alapján, mint az egyéni vállalkozó – a személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (tagijövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Kell-e a mindenkori minimálbér után járulékot fizetni annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonosnak, aki a kft.-ben többségi tulajdonnal rendelkezik, de jövedelmet nem vesz fel, és Szlovákiában nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás tagja esetében a társadalombiztosításikötelezettség keletkezése a tag munkavégzéséhez, személyes közreműködéséhezkapcsolódik. A kérdésből egyértelműen nem derül ki, hogy a tulajdonos végez-e atársaságban bármiféle munkát, nem állapítható meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Bt. nyugdíjas beltagjának jogállása

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem működik közre a betéti társaság tevékenységében? A két beltaggal és egy kültaggal alakult társaság alapító okiratában nincs meghatározva a tagok által vállalt személyes közreműködés módja és tartalma. A bt. üzletvezetője egy másik beltag. Hogyan bizonyítható az adóhatóság számára is elfogadható módon, hogy a nyugdíjas beltag részéről személyes közreműködésre nem került sor?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagját akkor kell társas vállalkozónaktekinteni (tehát akkor kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni utána),ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és eztnem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a román állampolgár tagként működik közre, társasvállalkozónak minősül. Tekintettel heti 36 órás romániai foglalkoztatására,csak a tényleges jövedelme után kell a 29 százalék tb-járulékot és a 8,5százalék nyugdíjjárulékot leróni, és terheli a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaakkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásijogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) pontja]. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Várandós ügyvezető jogállása

Kérdés: Kell-e a kft.-ben új ügyvezetőt választani abban az esetben, ha a jelenlegi ügyvezető – aki a kft. tagja – gyermeket vár? Mi történik abban az esetben, ha az érintett már GYED-ben részesül, és még mindig ő az ügyvezető? A kft.-ben személyes közreműködés csak a hivatalos iratok aláírására és banki ügyintézésre terjed ki. A kft.-ből tagi jövedelmet nem vett ki.
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetője főszabályként munkaviszonyban,munkaszerződés hiányában megbízásos jogviszonyban láthatja el az ügyvezetőiteendőket. Abban az esetben viszont, ha meghatározó (50 százalék feletti)tulajdoni részesedéssel bír, csak társas vállalkozóként működhet közre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a minimumjárulékot annak a társas vállalkozónak, aki többes jogviszonyúnak minősül, mert egy másik társaságban is tag?
Részlet a válaszából: […] Az egyidejűleg több társas vállalkozásban társasvállalkozóként közreműködő tag járulékfizetési kötelezettségéről a Tbj-tv. 31. §(4) bekezdése rendelkezik. Ennek megfelelően az érintettnek meg kell neveznieazt a társaságot, amelyben az általános szabályok szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet a válaszából: […] Igen, ez valóban így van.A diákok szövetkezeti keretek között történő alkalmazása afoglalkoztatók számára lényegesen egyszerűbbé teszi a foglalkoztatói teendőket,és nagyon költségkímélő. Ebben az esetben ugyanis a szövetkezet lesz a ténylegesmunkáltató, az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Többes jogviszonyú vállalkozó (eva)

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét nemérinti az a tény, hogy a társaság az eva hatálya alá tartozik-e vagy sem. Jelenesetben heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező biztosított társasvállalkozóról van szó, aki a személyes közreműködésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltevése jogos, valóban eltér a tagok esetében ajárulékfizetési kötelezettség a munkaviszonyban állókétól.Ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozott az APEH is azalábbiakban idézett iránymutatásában."A minimálbér változásának a hatása a Tbj....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
46
47
48
61