tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott járulékminimum tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Kilépő munkavállaló járulékminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszból: […]hiányában - köteles a teljes felmondási időt ledolgozni.A felmondási idő alatt bekövetkezett keresőképtelenség, illetve az ekkor kiadott vagy igénybe vett szabadság időtartamával a felmondási idő nem hosszabbodik meg, ezek a munkaviszony megszűnésének időpontját nem érintik.A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be.A munkaviszony megszűnésével összefüggésben a munkáltatót és a munkavállalót is terhelik kötelezettségek, függetlenül attól, hogy a munkaviszony milyen jogcímen szűnt meg, vagy került megszüntetésre.A munkavállaló köteles a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Ha a munkakör átadása nem az előírt rendben történt, és az a munkavállalónak felróható, akkor a munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell alkalmazni [Mt. 84. § (4) bekezdés].A munkáltatónak ki kell adnia a munkavállaló részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, illetve ki kell fizetnie részére a munkabérét, egyéb járandóságait. Ezt a munkáltatónaka) a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól,b) egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétőlszámított ötödik munkanapig kell megtennie.2020 szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a járulékfizetési alsó határ, azaz a minimálbér 30 százaléka (2020-ban 48 300 forint) után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Felmentés esetén azonban nem erről van szó. A biztosított ebben az esetben a felmentéssel érintett hónapokra (november-december) rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, csak annak számfejtése és kifizetése - a jogszabályok alapján - előre történik meg. A járulékfizetési alsó határ után tehát kizárólag abban az esetben kellene megfizetni a járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót, ha az egyes hónapokra járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6621
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Ekhós munkavállaló minimumjáruléka
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszból: […]Tbj-tv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.Az Ekho-tv. rendelkezései tehát - bizonyos mértékig - felülírják a Tbj-tv. rendelkezéseit.Az ekhós munkavállaló jövedelme ugyan nincs nevesítve a Tbj-tv.-ben azon jövedelmek között, melyekre a járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik, mégsem kell a járulékot megfizetni. Ugyanis, ha a magánszemély rendelkezik olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket, akkor az ekhós munkaviszonyában nem a normál munkabérre vonatkozó adó- és járulékszabályok az irányadók, hanem elsősorban az Ekho-tv. rendelkezései.A munkaviszonyban álló magánszemély esetében az ellátásokra való jogosultság folyamatossága érdekében különösen lényeges, hogy minden hónapban szerezzenek olyan jövedelmet, mely után a közterhek megfizetése az általános szabályok szerint történik. Ezért tartalmazza a törvény azt a rendelkezést, amely csak az előbbi jövedelmet meghaladó bevételre engedi meg az ekho alkalmazását. Az említett, általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelem azonban nemcsak az adott munkaviszonyból, hanem más,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6596
3. találat: Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszból: […]tanulnak.Ha a munkaviszonyban álló biztosított- biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,- biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése miatt (a Tbj-tv. 16. § alapján) vagy- az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkora járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.Ezekben az esetekben tehát a járulékfizetési alsó határ összegét nem havi viszonylatban kell meghatározni, hanem naptári naponként a minimálisjárulék--alap harmincadrészének figyelembevételével. Ez alapján 2020-ban naptári naponként 1610 forintot (48 300/30) kell alapul venni. Egy október 18-án kezdődött munkaviszony esetében például ez azt jelenti, hogy 14 x 1610 = 22 540 forint után akkor is meg kell fizetni a járulékokat, ha a tényeges kereset ennél kevesebb volt.A Tbj-tv. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a tárgyhónapban a járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.A munkaviszonyban álló dolgozók esetében a járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában is megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ, vagy akár a magasabb tényleges jövedelme után.A járulékfizetési alsó határ alkalmazása szempontjából a főfoglalkozású munkavállalók és a részmunkaidőben dolgozók között nincsen különbség.Ez nagyon fontos, hiszen a vállalkozások az elmúlt időszakban, sok esetben részmunkaidőben alkalmazták a tulajdonos-ügyvezetőt, alacsony munkaidőre és - ennek megfelelően - nagyon alacsony bérezéssel.Az új szabályok alapján tehát például a heti 5 órában foglalkoztatott ügyvezető részére - a mini-mál-bérről szóló rendelkezések figyelembevételével - számfejtett 20 000 forint összegű járulék-alapot kép-ező jövedelemből a foglalkoztatónak le kell vonni a biztosítottat terhelő 18,5 százalék társada-lom-biztosítási járulékot (3700 forint), a járulék-fizetési alsó határ[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6577
4. találat: Egyéni ügyvéd járulékminimuma
Kérdés: 2006. júliustól milyen összeg után kell megfizetni a minimumjárulékot annak az egyéni ügyvédnek az esetében, akinek munkájához szükség van szakképzettségre, és már betöltötte az 50. életévét?
Részlet a válaszból: […]vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, nem a 316/2005. Korm. rendeletben foglaltakat. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozónak a kivét, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat. Ettől eltérően a kezdő egyéni vállalkozó (egyéni ügyvéd esetében a kamarai tagság kezdetétől az adott év[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1374
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére
Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszból: […]jogviszony keretében munkát végzőkre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdés]. A megbízott, választott tisztségviselő stb. ennek megfelelően január hónapban még havi 15 900, napi 530 forint járulékalapot képező jövedelem elérésével, 2005. február hónaptól havi 17 100, napi 570 forint elérésével válik biztosítottá. Szintén ez az öszszeghatár irányadó a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésénél is az említett körben. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok alapja a vállalkozói kivét, átalányadózónál az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, tételes átalányadózónál szintén a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér [Tbj. 29. § (1)-(3) bekezdés]. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nem realizál vállalkozói kivétet, vagy a kivét összege kevesebb, mint a minimálbér összege, úgy 2005. január hónapra 53 000, február hónaptól 57 000 (naptári naponként 1766,67, illetve 1900) forint alapulvételével köteles a járulékokat megfizetni. A kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének az alapja a kezdés évében a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér [Tbj. 29. § (7) bekezdés]. Ez alapján ha pl. vállalkozói igazolványát 2005. január 21-én kapja kézhez, úgy január hónapban 10 x 1766,67, februárban 57 000 forint alapulvételével kell a járulékokat megfizetni. Ha a vállalkozói igazolvány átvételére 2005. február 19-én kerül sor, akkor februárra 10 x 1900, márciustól havi 57 000 forint a fizetendő járulékok alapja. Az egyszerűsített vállalkozói adózás szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó (ha nem választ magasabb öszszegű járulékalapot) járulékának alapja szintén a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, így ebben az esetben január hónapra 53 000, februártól 57 000 forint a járulékok alapja [Tbj. 29/A § (1) bekezdés]. A főfoglalkozású társas vállalkozóknál hasonló a helyzet, miután a járulékokat a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a minimumkötelezettséget 2005. január hónapban 53 000 (napi 1766,67), február hónaptól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1118
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszból: […]táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben és GYED-ben részesül, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, és ezek folyósítása tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja, sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít, fogva tartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti. Sajnos e felsorolásban a keresőképtelenség nem szerepel, így annak tartamára meg kell fizetni a minimálbér alapulvételével a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 317
Kapcsolódó tárgyszavak: ,