1033 talált cikk a segély kifejezésre

Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?

Kérdés: Terheli-e a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve munkaerő-piaci járulék egy heti 25 órában foglalkoztatott, szociális járadékban részesülő munkavállaló havi 54 000 forint összegű munkabérét?

Kérdés: Milyen napi átlag alapján kell megállapítani annak a kismamának a táppénzét, aki az első gyermekével veszélyeztetett terhesként táppénzen volt 2009. május 22-től szeptember 29-ig, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2009. szeptember 30-tól 2010. március 16-ig, GYED-ben részesült 2010. március 17-től 2011. október 12-ig, és 2011. október 13-tól második gyermekével veszélyeztetett terhes? A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi átlaga a 2008. évi jövedelme alapján 8233,99 forint volt, a GYED folyósítása pedig maximum összegben történt.

Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult GYED-re az a dolgozó, akinek a harmadik gyermeke 2010. június 2-án született, a szülési szabadságot 2010. május 11-től vette igénybe, ezért terhességi-gyermekágyi segélyben 2010. október 25-ig részesült, majd 2010. október 26-tól igényelte meg a GYED-et? A munkavállaló, aki 1996 januárjától biztosított, első gyermeke után 2006. február 11-től július 28-ig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2006. július 29-től 2007. november 30-ig GYED-ben, második gyermeke után 2007. december 1-jétől 2008. május 13-ig TGYÁS-ban, 2008. május 14-től 2009. november 22-ig GYED-ben részesült, 2009. november 23-tól 2010. április 12-ig betegszabadságon, majd táppénzen volt, ezután pedig 2010. április 13-tól 2010. május 10-ig fizetett szabadságot vett igénybe.

Kérdés: Jogosult-e továbbra is családi pótlékra az édesanya 17 éves gyermekére tekintettel, aki maga is gyermeket szült, és utána családi pótlékot igényelt?

Kérdés: Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély, majd a GYED összegét annak a 2003 júliusától munkaviszonyban álló nőnek, aki jelenleg a második gyermekével GYES-en van, amely 2012. április 12-én jár le? 2009. április 13-tól terhességi-gyermekágyi segélyben, majd a gyermek 2. életévének betöltéséig GYED-ben részesült, és harmadik gyermekének születése 2012. április közepére várható. A szülési szabadságot 2012. március közepétől, a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal kívánja igénybe venni. A munkavállaló jelenlegi szerződés szerinti jövedelme 142 000 forint/hó.
Veszélyeztetett terhességére tekintettel kedvezőbb lenne-e a számára, ha a GYES-t megszakítva a szülés időpontjáig táppénzt venne igénybe?

Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?

Kérdés: Mióta nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság időtartama? Egy munkavállaló beadta az igényét előrehozott öregségi nyugdíjra, de ezt az időtartamot nem vették figyelembe a szolgálati idő számítása során.

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?