450 talált cikk a részmunkaidő kifejezésre

Kérdés: Valóban nem számít bele a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időbe annak az igénylőnek az esetében, aki 2000-ben vált jogosulttá az ellátásra, és mellette részmunkaidős állást vállalt, a rokkantsági nyugdíja megszüntetése, 2011 óta pedig teljes munkaidőben dolgozik?

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munka­­idő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?

Kérdés: Hogyan alakul a végelszámoló tag biztosítási kötelezettsége abban az esetben, ha egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és a végelszámolás ideje alatt nem részesül díjazásban?

Kérdés: Kell-e arányosítani a Start Bónusz kártyával rendelkező munkavállaló után igénybe vehető alapkedvezmény mértékét abban az esetben, ha a munkavállaló foglalkoztatása napi 6 órás munkaviszonyban történik? Munkanapokra vagy naptári napokra kell számítani a kedvezmény arányosítását akkor, ha a munkaviszony hó közben kezdődik?

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?

Kérdés: Újraszámolják a nyugdíját 2013. december 30-ától, a 62. életéve betöltésétől annak a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő nőnek, aki a nyugdíj mellett részmunkaidőben dolgozott egy cégnél, amely 2002-ben felszámolási eljárással megszűnt, vagy ugyanaz lesz az öregségi nyugdíja, amit rokkantsági ellátásként kapott?

Kérdés: Helyesen jár el az az egyszemélyes gazdasági társaság, amelynek a tagja – a társasági szerződés külön rendelkezése szerint – munkaszerződés alapján, 4 órás részmunkaidőben látja el az ügyvezetői feladatokat, illetve ugyanezen részmunkaidős munkaviszony keretében a cég főtevékenységéhez kapcsolódó kozmetikusi feladatokat is? A cégnek nincs másik munkavállalója. Elegendő ebben az esetben a 4 órás munkaidő?

Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?