Találati lista:
3151. cikk / 3605 Munkaszerződés módosítása nyugdíjba vonuló dolgozó esetén
Kérdés: Kell-e új munkaszerződést kötni a munkavállalóval, vagy elég egy módosítás abban az esetben, ha egy 2005 februárjától rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalót napi 4 órában továbbra is foglalkoztat munkáltatója? A dolgozó munkabére a felére csökkent.
3152. cikk / 3605 Felmondási idő és végkielégítés elszámolása
Kérdés: 1999. április 1-jén belépett dolgozó munkaviszonyát munkáltatója 2004. december 1-jétől munkáltatói rendes felmondással megszüntette. A felmondási idő ledolgozásától a munkáltató eltekint. Az Mt. rendelete szerint az utolsó munkában töltött napon a dolgozó munkabérét, végkielégítését el kell számolni. Milyen szabályok szerint kell elszámolni a 2004. évet érintő 30, illetve 2005. évet érintő 15 napos felmondási időt és a 2 hónapos végkielégítést akkor, ha az utolsó munkában töltött nap 2004. november 30.?
3153. cikk / 3605 Nyugdíj előtt álló dolgozó felmondási ideje
Kérdés: Egy férfi dolgozó 2004. december 14-én töltötte be 60. életévét, és ettől a naptól nyugdíjat igényel. Szolgálati ideje 44 év, munkaviszonya alapján 45 nap felmondási időre jogosult. Felmondható-e a munkaviszonya 45 nappal korábban, tehát 2004. október 30-tól, amennyiben ez a dolgozó kifejezett kérése, hiszen akkor a felmondási időre járó átlagkereset is nyugdíjalapnak számítana?
3154. cikk / 3605 1962-ben született nő nyugellátása
Kérdés: A jelenlegi szabályok alapján előreláthatólag mikortól jogosult nyugellátásra, illetve ha korkedvezménnyel megy nyugdíjba, az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után megkapja-e a teljes öregségi nyugdíjat az az 1962-ben született nő, aki a gimnázium elvégzése után 1 évet dolgozott, majd 4 évig egyetemre járt, amelynek elvégzése után egy hónap múlva elhelyezkedett és dolgozott, közben férjhez ment, szült 3 gyereket, kihasználta a GYES, GYED, GYET adta lehetőségeket, de a munkaviszonya folyamatos volt?
3155. cikk / 3605 Szüléshez kapcsolódó ellátások
Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
3156. cikk / 3605 Jogalap nélkül kifizetett családi pótlék visszavonása
Kérdés: Családi pótlék jogalap nélküli igénybevétele esetén milyen időszak tekinthető "hosszabb idő alatt megtérülő követelésnek"? A dolgozó családi pótlékából vagy munkabéréből kell-e levonni ezt az összeget, és a dolgozó kérésére levonható-e egyben a teljes összeg?
3157. cikk / 3605 Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai
Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
3158. cikk / 3605 Járulékkedvezmények
Kérdés: 2004. év végén meglehetősen sok információ hangzott el arról, hogy a pályakezdők, illetve az 50 év feletti munkanélküliek alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járuléknak csak a felét kell megfizetni. A január 1-jétől hatályos Tbj-tv.-ben erre nem találtunk utalást, holott szívesen élnénk ezzel a lehetőséggel.
3159. cikk / 3605 Szakképzési hozzájárulás bt-beltag után
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie a betéti társaságnak az egyetlen beltag személyes közreműködése ellenértékeként fizetett jövedelem után?
3160. cikk / 3605 Egyházi személy közterhei
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
