Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Milyen mértékben számít be a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időbe a napi 6, heti 30 órás munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. rendelkezése szerint a biztosítottnak biztosításikötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képezőkeresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csakaz arányos időtartama vehető szolgálati időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Vezető beosztású munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: A munkavállaló részéről történő rendes felmondás esetén mennyi lesz a felmondási ideje annak a vezető beosztású dolgozónak, aki határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, és a munkáltatónál munkaviszonyban töltött ideje 23 év?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (1) bekezdése értelmében a határozatlan idejű munkaviszonytmind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettőlérvényesen eltérni nem lehet.Az Mt. 92. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmébena felmondási idő legalább 30 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Szabadság mellékfoglalkozásban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes szabadságához való jogot, annakmértékét nem befolyásolja, hogy a munkavállaló első vagy továbbimunkaviszonyában kell azt megállapítani, továbbá nem befolyásolja az sem, hogya munkavállalót teljes vagy részmunkaidőre alkalmazzák. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy kft.-nek az ügyvezetői teendőket nulla forint összegű megbízási díj ellenében ellátó tag után? A tag nem áll máshol munkaviszonyban, fizeti maga után a havi 4500 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség meghatározása előtt mindigazt kell tisztázni, hogy a munkavállaló milyen jogviszonyt létesített atársaságnál, illetve az a jogviszony biztosítási kötelezettséggel jár-e?Jelen esetben ügyvezetőről van szó, aki nulla forinttiszteletdíjért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. egyik alapszabálya, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ettől egyedül akkor térünk el, amikor ugyanannál afoglalkoztatónál tárgyhónapon belül több munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyból keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági őstermelő biztosítása

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a havi 4500 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek 2009. évben nincs járulékalapja, mert 2008. évben nem volt bevétele, és máshol nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk nagyon érdekes témát vetett fel, melynek megoldásátcsak közvetve lehet a jogszabályokból levezetniA Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés i) pontja alapján kiterjed abiztosítás, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapjánfolytató kiskorú személyt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdése alapján amennyiben az előrehozott,csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményesnyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyesművészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
14
15
16
22