Találati lista:
1. cikk / 218 Munkavégzés CSED mellett
Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?
2. cikk / 218 Magánszemély által kft.-nek nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek járó kamatból abban az esetben, ha kölcsönt nyújtott egy kft.-nek? A magánszemélynek sem tagsági, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nincs a társasággal.
3. cikk / 218 Biztosítás több megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője tartós megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői feladatait havi díjazás ellenében. Emellett ugyanazon társaság részére más feladatok ellátására esetenként külön megbízási szerződéseket is köt, amelyek alapján a díjazás önmagában nem éri el a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Meg kell állapítani a biztosítási kötelezettséget valamennyi jogviszony tekintetében külön-külön, vagy ezek elbírálása során figyelembe kell venni a tartós megbízási jogviszonyból származó díjazást is? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak.
4. cikk / 218 Több megbízási jogviszony egy hónapban
Kérdés: Hogyan kell eljárni a biztosítási kötelezettség elbírálása során abban az esetben, ha egy hírportál munkaviszonyban álló dolgozója a munkaviszonya mellett megbízási jogviszonyban is foglalkoztatásra kerül? A munkavállaló a megbízási jogviszonyban cikkírási tevékenységet végez. Össze kell számolni az ugyanabban a hónapban létrejött kettő vagy több időszakot, vagy külön-külön kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget? Például: „A” jogviszony június 1-től 10-ig, „B” jogviszony pedig június 5-től 28-ig tart?
5. cikk / 218 Két jogviszony egy cégnél
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy 6 hónapos időtartamra fizetett, havi 100 ezer forint összegű megbízási díjból abban az esetben, ha a megbízott ugyanannál a kft.-nél munkaviszonyban is áll, és havi 500 ezer forintos munkabérrel van bejelentve? A dolgozó a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban különböző tevékenységeket végez.
6. cikk / 218 Jogosultsági idő
Kérdés: A hatórás munkaviszony 1 munkában töltött napja 1 napnak számít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő számítása során, ha bruttó 370 ezer forint bért kapok?
7. cikk / 218 Mezőgazdasági őstermelő külföldi munkaviszonya
Kérdés: Egy magyar állampolgár mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és emellett Ausztriában részmunkaidős munkaviszonyt létesít. Őstermelőként mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az ausztriai munkaviszonyra tekintettel?
8. cikk / 218 Tartós megbízási jogviszony I.
Kérdés: Mely megbízási jogviszonyokat kell bejelenteni tartós megbízási jogviszonyként? Kötelezően be kell jelenteni a továbbiakban azokat a megbízási díjakat, amelyeket havonta fizet a vállalkozás, de a költségek levonása után a jövedelem már nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért eddig a ’T1041-es nyomtatványon nem került bejelentésre a megbízott biztosítottként? Dönthet úgy a cég, hogy ezeket a jogviszonyokat továbbra sem minősíti tartós megbízási jogviszonynak?
9. cikk / 218 Megbízási jogviszony
Kérdés: A bruttó összeget vagy a költséghányaddal csökkentett összeget kell figyelembe venni megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony elbírálása során?
10. cikk / 218 Mezőgazdasági őstermelői tevékenység NYES mellett
Kérdés:
Helyesen jár el a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha korábban munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amely 2025. szeptember 30-án megszűnik, és október 1-től nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe, ezért őstermelőként válik biztosítottá, és a tavalyi 1.610.000 forintos árbevétele alapján a IV. negyedéves járulékalapját 1.610.000 forint × 15 százalék/4 = 60.375 forint összegben állapítja meg? Ez évi bevétele ugyancsak ezen összeg körül mozog, tehát e szerint szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie.
