Telefonszámla megtérítése

Kérdés: Elfogadható-e adómentes természetbeni juttatásként az a gyakorlat, hogy a dolgozó a telefonszámla 20 százalékát minden egyéb kimutatás nélkül téríti meg? Alkalmazható-e telefonszámonként különféle módszer?
Részlet a válaszából: […] ...felé kiszámlázni. Kérdésként ekkor csak az merül fel -munkajogi szempontból –, hogy a munkáltató a költségeit terhelheti-e amunkavállalóra anélkül, hogy az üzleti célon kívüli használatot bizonyítani tudná?Amennyiben a kifizető több telefonvonal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat az Mt. 118-118/A.§-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeretalkalmazását általában a munkakör, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Pótszabadság

Kérdés: Szükséges-e munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyban lennie a feleségnek ahhoz, hogy a férj az Mt. 132. § (2) bekezdése szerinti pótszabadságot érvényesítse? Vállalhat-e a gyermek nevelésében nagyobb részt az a férfi dolgozó, akinek felesége egész nap otthon van a gyermekkel, illetve gyermekekkel, mert TGYÁS-ban, GYED-ben vagy GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntésealapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy agyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb, egy gyermekeután 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Nyugdíjas tisztségviselő és megbízott egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas tisztségviselő tiszteletdíjából, illetve a nyugdíjas magánszemély részére kifizetett megbízási díjból?
Részlet a válaszából: […] A választott tisztségviselőként, illetve a megbízásijogviszony keretében foglalkoztatott személyek biztosítási kötelezettségétugyanazon szempontok alapján kell elbírálni. A vonatkozó jogszabályi előírásokértelmében mind a választott tisztségviselő, mind a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...után történő járulékfizetés eseténez utóbbi pontot kell figyelembe venni, amely alapján egyértelmű, hogy akérdésben jelzett esetben a munkavállaló nyugdíjalapjául szolgáló jövedelméneka megállapításánál a 125 ezer forintból kell kiindulni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Adómentes üdülési csekk

Kérdés: 2006-ban a kifizető által nem munkavállalónak, illetve nem közeli hozzátartozó magánszemélynek adott üdülési csekk kinek a 400 000 forintos adómentes keretébe számít bele, illetve hogyan kezelendő ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőijuttatás, ezért az nemcsak munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatóadómentesen, hanem akár a társaság tagjának, illetve a munkavállaló, taghozzátartozójának is. Az adómentességszempontjából nincs különbség a tekintetben, hogy ki részesül a juttatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó betegsége

Kérdés: A 2005. évi CXXXIII. tv. szerint az őrzés-védelem tevékenység egyéni vállalkozói jogviszonyban is folytatható. Ebben az esetben betegség esetén a betegszabadságnak megfelelő szabadság jár. Mi ez pontosan, és hogyan kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság stb.).Azonban ejogintézmények nem tévesztendők össze az Mt. által szabályozott, Mt. hatályaalá tartozó, munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszonyravonatkozó jogintézményekkel. Így nemtévesztendő össze a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Munkaviszonyban álló dolgozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?
Részlet a válaszából: […] ...szögezzük le: a munkavállaló ilyen jellegűigényt nem támaszthat a munkáltatójával szemben. A munkáltatónak az akötelezettsége, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] ...ha a létrehozásáról szólótörvény azt lehetővé teszi, az országos sportági szakszövetség. Egyéb civilszervezetek a munkáltatói, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek. Amunkáltató a járulékkedvezményt akkor érvényesítheti, ha legalább három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
335
336
337
404