Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján sem jogosult egészségügyiszolgáltatásra. A kötelezettség teljesítése érdekében az adóhatósághoz kellbejelentkezni, tehát a munkavállaló helyesen járt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címke:

START-kártyás munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A minimum 125 000 forint összegű járulékalap figyelembevételével kell-e megfizetni a közterheket a START-kártyával foglalkoztatott munkavállaló után is?
Részlet a válaszából: […]

A START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatalokra nem vonatkozik a minimális járulékfizetési kötelezettség, mivel a velük kapcsolatos járulékfizetés szabályait nem a Tbj-tv., hanem külön jogszabály, a Fog-tv. szabályozza.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Garantált minimálbér alkalmazása

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] ...módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhözszükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni, és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
Részlet a válaszából: […] A francia anyavállalatnál munkaviszonyban álló dolgozók és amagyar fióktelep között semmiféle biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonysem keletkezik. Ők kiküldetésben vannak Magyarországon, és – az 1408/71/EGKrendelet értelmében – legalább 1 évig a kiküldő ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2007. január 12-étől az az 1950. január 11-én született rokkantnyugdíjas nő, aki 2001. augusztus 1-jétől rokkantnyugdíjas, addig 33 év 6 nap munkaviszonnyal rendelkezett, ha rokkantsági nyugdíját megszünteti? A magánszemély 2006. december 1-jétől heti 35 órás határozatlan időre szóló munkaviszonyt kíván létesíteni, havi 150 000 forint összegű munkabérrel. Kaphatja-e a nyugdíjat és a munkabért együtt? Beszámít-e szolgálati viszonynak a rokkantságban eltöltött 5 év, illetve újból kell-e számolni a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...személy ennek az ellátásnakaz időközi emelésekkel növelt összegére ettől az időponttól élete végéigjogosult lesz. A rokkantnyugdíjas munkavállaló munkavégzésénekfeltételeiről a Társadalombiztosítási Levelek 91. száma tartalmaz részletesinformációkat.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Tényleges járulékalap bejelentése változó bér esetén

Kérdés: Minden hónapban el kell-e küldeni a bejelentést a tényleges járulékalapról annál a fuvarozó cégnél, ahol a gépjárművezetők túlmunkadíjban részesülnek, de ez a túlmunkadíj változó, minden hónapban más összeg? A dolgozók bruttó munkabére 70 000 forint/hó, de a túlmunkadíjjal általában meghaladja a 125 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési lehetőséggelabban az esetben szükséges élni, ha a munkavállaló adott havi ténylegesjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimális járulékalap összegét: a125 ezer forintot. A kérdésben említett dolgozók esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése értelmében az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Román állampolgárságú megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, illetve az egyéb közterheket egy román magánszemély részére kifizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a magánszemély nem tudja illetőségét igazolni az Art. 4. számú mellékletében foglaltak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi munkavállalók biztosítási kötelezettségénekelbírálása során az általános szabályok tehát a Tbj-tv. 5. §, illetve 11. §-aelőírásainak megfelelően kell eljárnunk. Míg a Tbj-tv. 5. §-a a biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyokat sorolja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:    

Román nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Magyarországon létesített munkaviszonyából származó jövedelméből fizet-e nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot, illetve nyugdíjas foglalkoztatottnak minősül-e az a Magyarországon élő, 1947. évben született román állampolgárságú férfi, aki a Romániában szerzett szolgálati ideje alapján, az ottani nyugdíjtörvény szerint nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a 2006. évi II.törvénnyel) azonban a kérdés, illetve a fent leírtak tekintetében nem jelentváltozást. Az Ftv. 41. §-a alapján a munkavállalói járulékot nem kellmegfizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantságinyugdíjban részesül, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Csekély értékű ajándék

Kérdés: Valóban nem adhat adómentesen kis összegű ajándékot egy társadalmi szervezet (önsegélyező egylet) a tagjai részére 2007. évben?
Részlet a válaszából: […] ...közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag(nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának adhat. A munkáltató amunkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, azelhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
1
334
335
336
404