tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott céges telefon tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Magán- és üzleti telefonhívások elkülönítése

Kérdés: Honnan lehet megállapítani, hogy a telefonbeszélgetések mikor magánjellegűek, és mikor szolgálják a cég érdekeit?
Részlet a válaszból: […]különítve el a magán- és az üzleti beszélgetéseket egymástól. Alkalmas módszer az is, ha a magánszemélyek hívásnaplót vezetnek, amelyben feltüntetik a hívott számot és a beszélgetés okát. A magáncélú beszélgetés nagysága a hívásnapló és a részletes számla egybevetésével állapítható meg. Mindkét módszer esetében a tételes kigyűjtés alapja a magánszemély nyilatkozata. A magánszemély közlése a hívás céljára vonatkozóan olyan nyilatkozatnak minősül, amelyet az ellenkező bizonyításáig el kell fogadni. Természetesen a kifizető jogosult arra, hogy a magánszemély nyilatkozatán túl, a részletező számla segítségével megállapítsa, hogy a magánszemély nyilatkozatát meghaladóan még mely hívások irányultak (irányulhattak)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1607

2. találat: Cégtelefon magáncélú használatának továbbszámlázása

Kérdés: Hogyan lehet a magántelefonokkal kapcsolatos 20 százalékot továbbszámlázni, és milyen hatása van ennek az áfalevonási tiltásra?
Részlet a válaszból: […]magánhasználat következik be, és az nem térül meg, akkor a magáncélú használatra eső áfa nem vonható le. Az Áfa-tv. tiltja a kizárólag tárgyi mentes értékesítéshez kapcsolódó beszerzések áfatartalmának levonását. Arányosítással kell meghatározni az adóköteles és a tárgyi mentes tevékenységhez is kapcsolódó beszerzések adóját. A telefonszámla áfájának 70 százaléka vonható le, kivéve ha a telefonszámla értékének több mint 30 százalékát közvetített szolgáltatásként kiszámlázzák. A szabályok értelmezésével - az adóköteles és tárgyi mentes értékesítéshez történő beszerzés eseteit figyelmen kívül hagyva - az alábbi esetek fordulhatnak elő: - A kifizető kimutatása szerint nincs magáncélú használat, ekkor a cégtelefon előzetesen felszámított áfájának 70 százaléka vonható le. - A kifizető kimutatása szerint van magáncélú használat, de azt nem vagy részlegesen térítteti meg a magánszeméllyel. Ekkor a meg nem térített magánhasználatra jutó áfával csökkenteni kell a teljes előzetesen felszámított áfát. = Ha a továbbszámlázott érték eléri vagy meghaladja a számla teljes összegének 30 százalékát, az előzetesen felszámított áfa 100 százaléka levonható. = Ha a továbbszámlázott áfaérték nem éri el a számla teljes összegének 30 százalékát, akkor a különbözet 70 százaléka vonható le. - A kifizető kimutatása szerint van magáncélú használat, de annak teljes értékét továbbszámlázza a kifizető, és = a továbbszámlázott összeg nem haladja meg a számlaérték 30 százalékát. A cégtelefon előzetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1606

3. találat: Telefonszámla megtérítése

Kérdés: Elfogadható-e adómentes természetbeni juttatásként az a gyakorlat, hogy a dolgozó a telefonszámla 20 százalékát minden egyéb kimutatás nélkül téríti meg? Alkalmazható-e telefonszámonként különféle módszer?
Részlet a válaszból: […]magáncélú használat értéke meghatározható tételes kimutatással, melynek során a kifizető meghatározza, és a magánszeméllyel megtérítteti a forgalomarányos kiadások magáncélú hányadát és ugyanilyen arányban a forgalommal nem arányos kiadásait. Az egyszerűbb és a PM álláspontja szerint nem kifogásolható módszer, ha a kifizető az áfával számított számlaérték 20 százalékát tekinti magáncélú használat miatt felmerült kiadásnak. Ekkor a számlaérték 20 százalékát kell a magánszemély, több használó esetén magánszemélyek felé kiszámlázni. Kérdésként ekkor csak az merül fel - munkajogi szempontból -, hogy a munkáltató a költségeit terhelheti-e a munkavállalóra anélkül, hogy az üzleti célon kívüli használatot bizonyítani tudná? Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1605

4. találat: Céges telefonok adózása

Kérdés: 2006. szeptember 1-jét követően hogyan lehet elkerülni a céges telefonok adózását?
Részlet a válaszból: […]kifizető a tényleges magáncélú használatot nem állapítja meg, akkor a telefonszolgáltatás 20 százaléka számít adóköteles bevételnek. A szabályok értelmezésével a kifizető az alábbi lehetőségek közül választhat: - A kifizető tételes elkülönítéssel - hívásnapló, részletező számla - megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt bevételnek tekintve mint természetbeni juttatás után fizet adót. - A kifizető tételes elkülönítéssel - hívásnapló, részletező számla - megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt a magánszemélyekkel megtérítteti. Ekkor nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg, és a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. - A kifizető - tételes elkülönítés hiányában - a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ez után a természetbeni juttatásra vonatkozó szabályok szerinti közterheket megfizeti. - A kifizető - tételes elkülönítés hiányában - a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ezt - a PM értelmezése szerint - a magánszeméllyel (magánszemélyekkel) megtérítteti. Ekkor nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg, ezért adókötelezettség nem keletkezik. Ilyen esetben - munkaügyi szempontból - a munkavállaló hozzájárulását célszerű megkérni. A kifizetőnek nemcsak a forgalommal arányos kiadások után, hanem a forgalomtól független kiadások után is adót kell fizetnie (vagy meg kell téríttetnie a magánszeméllyel) olyan arányban, amilyen arányban a forgalomarányos kiadás magáncélú. Az adóalapot mindig a szolgáltatás áfával növelt értéke után kell meghatározni. Ha például a telefonszámlából az előfizetési díj áfával 5 ezer forint, és a beszélgetések után 10 ezer forintot kell fizetni, akkor 15 ezer forint 20 százaléka után kell adót fizetni, vagy a magánszemélyeknek ennyit megtéríteni. Tételes elkülönítés esetén, ha a magáncélú beszélgetés 1 ezer forint, ami a beszélgetések díjának 10 százaléka, akkor az előfizetési díj 10 százaléka, azaz 500 forint is adóalap, vagy a magánszemélyek által megtérítendő rész. 2006. szeptember 1-jétől a természetbeni juttatások után fizetendő 44 százalékos személyi jövedelemadó 54 százalékra emelkedett. Bár a biztosított után a kifizetőt terhelő társadalombiztosítási járulék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1545
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Céges telefon használata magáncélra

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy ha a dolgozók a cég telefonját magáncélra is használják, akkor a telefonszámla után adót kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]mobil - magáncélú beszélgetéseket folytat, és ezt nem téríti meg a munkáltatónak, adókötelezettség keletkezik. Az adózás módját az határozza meg, hogy a munkáltató el tudja-e különíteni az egyes magánszemélyek által történő telefonhasználatot. Ha a telefon egy adott magánszemélyhez köthető, akkor a számla értéke az adott magánszemély bérjövedelmének minősül. Ha egy telefont többen is használnak, és nem állapítható meg az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelem, akkor természetbeni juttatás címén keletkezik jövedelem. Természetesen a munkáltatónak módjában áll, hogy bizonyítsa, az általa üzemeltetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. augusztus 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 737
Kapcsolódó tárgyszavak: