62 cikk rendezése:
31. cikk / 62 Kiküldetés időtartama
Kérdés: Mit jelent az összeszámítás az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályának értelmezésében, amely szerint a munkaadó éves szinten 44 napot, az összeszámítás szabályai szerint 110 napot rendelheti ki kiküldetési rendelvénnyel a munkavállalókat? Milyen járulékot kell fizetnie a cégnek a munkavállalónak kifizetett 44 napon túli kiküldetés esetén? Elszámolható-e költségként a 44 napon túli kiküldetés? Vonatkozik-e a 44 napos korlát a tagi jogviszonyban lévőkre is?
32. cikk / 62 Munkaszerződés GYES folyósítása alatt
Kérdés: Kell-e új, határozott időre szóló szerződést kötni a GYES folyósításának idejére azzal a főfoglalkozású munkavállalóval, aki az ellátás folyósítása mellett napi 4 órában vissza kíván menni dolgozni?
33. cikk / 62 Munkáltató és munkavállaló megállapodása
Kérdés: Kollektív szerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló megállapodása mikor és milyen módon térhet el jogszerűen a törvényi rendelkezésektől?
34. cikk / 62 Munkahelyi alkoholfogyasztás
Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?
35. cikk / 62 GYES-ről visszatérő közalkalmazott munkaidejének módosítása
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki gyermeke 3. életéve betöltéséig, azaz 2010. június 12-ig kívánja igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, azonban már most jelezte, hogy csak négyórás részmunkaidőben tud majd dolgozni?
36. cikk / 62 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
37. cikk / 62 GYES-en lévő munkavállaló jogai, kötelezettségei
Kérdés: Jár-e szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére abban az esetben, ha egy kft. dolgozójának felesége 2007 augusztusában szült, 2009 májusától visszament dolgozni, és ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t, aki nem igényelt fizetés nélküli szabadságot, de augusztustól nem jár dolgozni, és ekkor jelentette be a helyzetet a munkáltatójának? Köteles-e munkát biztosítani számára a munkáltató abban az esetben, ha megszakítva a GYES-t, vissza kíván menni dolgozni? Mit tehet a munkáltató, ha nem tud munkát biztosítani a számára?
38. cikk / 62 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
39. cikk / 62 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
40. cikk / 62 Munkarend megváltoztatása
Kérdés: Elrendelheti-e a munkarend változását, és bevezethet-e munkaidőkeretet a munkáltató a munkaszerződés módosítása nélkül? Az eredeti szerződés heti 40 óra munkaidőt ír elő 5+2 munkarendben.
