62 cikk rendezése:
21. cikk / 62 GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Milyen munkabér figyelembevételével történik a dolgozó távolléti díjának számfejtése abban az esetben, ha fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és bejelentette a munkáltatójának, hogy 2019. október 1-jétől vissza szeretne térni dolgozni napi 4 órában, természetesen a munkabér arányos csökkentése mellett? A dolgozó korábban napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott, tényleges munkába állása előtt pedig szabadságon van 2019. december 11-ig. A munkavállaló munkaszerződésének módosítására írásban még nem került sor.
22. cikk / 62 Próbaidő
Kérdés: Ki lehet kötni 180 napos próbaidőt valamilyen módon a munkaszerződésben, illetve egyéb megállapodásban, abban az esetben, ha a foglalkoztatónál nincs érvényben kollektív szerződés?
23. cikk / 62 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
24. cikk / 62 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mennyi időre kell megszüntetnie a munkaviszonyát annak a magánszemélynek, aki 2018. június 15-től rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, de az ellátás iránti igényét elutasították, mert keresőtevékenységet folytat? Elegendő, ha fizetés nélküli szabadságot igényel, vagy csak a munkaviszony megszüntetése felel meg a jogszabályoknak? Az ellátás igénylése után a dolgozót tovább foglalkoztatják, de az alkalmazás feltételei megváltoznak annak érdekében, hogy a munkaviszony ne veszélyeztesse a jogosultságot.
25. cikk / 62 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
26. cikk / 62 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
27. cikk / 62 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha napi 6 órára számolja el annak a GYES-ben részesülő munkavállalójának a szabadságát, akinek visszatérése után a korábbi napi 8 órás munkaszerződését napi 6 órásra módosították? A gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt felgyülemlett szabadságot a munkavállaló a visszatérése után azonnal igénybe kívánja venni.
28. cikk / 62 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
29. cikk / 62 Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai
Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
30. cikk / 62 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
