Találati lista:
81. cikk / 119 Tevékenységét szüneteltető bt. beltagjának járulékai
Kérdés: Kell-e a minimálbér alapulvételével járulékot fizetnie a beltagja után annak a cukrászdát üzemeltető betéti társaságnak, amely szeptember hónap végén bezárja az üzletét, és csak jövő év májusában nyitja meg ismét? A beltag máshol nem rendelkezik jövedelemmel, de a bt.-nek az ősz, illetve a tél folyamán semmilyen bevétele sem lesz.
82. cikk / 119 Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása
Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
83. cikk / 119 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
84. cikk / 119 Több jogviszony egy vállalkozásban
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
85. cikk / 119 Evás bt. GYES-en lévő tagjának járulékai
Kérdés: A tényleges jövedelem vagy a minimálbér után kell-e megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság GYES-en lévő, munkát végző tagja után abban az esetben, ha csak napi 2-3 órát dolgozik, és a jövedelme nem éri el a minimálbért?
86. cikk / 119 Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
87. cikk / 119 Tényleges járulékalap bejelentése
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb tényleges járulékalapot a 0708-as bevallás 381. sor b. oszlopában tünteti fel? Eleget tesz-e ezzel az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségének?
88. cikk / 119 Kft. ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
89. cikk / 119 Másodállás és mellékfoglalkozás
Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
90. cikk / 119 Nyugdíjba vonuló kft.-tag jogállása
Kérdés: Egy kft. 60 százalékot meghaladó részesedéssel bíró ügyvezetője nyugdíjba vonul. Ezt követően továbbra is ellátja az ügyvezetői feladatokat, és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében (beszerzés, gyártás, kivitelezés stb.), de nem munkaviszonyban. Milyen jogállása lesz a tulajdonosnak nyugdíjba vonulása után abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatok ellátásáért nem részesül díjazásban, de a személyes közreműködés után jövedelmet kap? Van-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség az ügyvezetői feladatok után?
