tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott átmeneti járadékos tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Átmeneti járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Megmarad-e az átmeneti járadékra való jogosultsága annak a személynek, aki az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkát vállalni? Van-e valamilyen bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy b) ‑aki az átmeneti járadék (de ugyanígy a rendszeres szociális járadék vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka) iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, az átmeneti járadékra (a rendszeres szociális járadékra, illetve a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára) való jogosultságnak a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2012. január 1-jét megelőzően a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket, azt követően pedig a fentiekben ismertetett szabályt kell alkalmazni. 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint a járadékban részesülő személy keresőtevékenységet akkor folytathat, ha rendszeresen nem dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már az egészségkárosodást/munkaképesség-csökkenést megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje az egészségkárosodást/munkaképesség-csökkenést követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimummértékét, az Mt. pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így az a személy, aki korábban, az egészségkárosodást/munkaképesség-csökkenést megelőzően napi 8 órában dolgozott, munka­idejét napi 7 és fél órában is meghatározhatja. A kereset pedig akkor nem tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a keresetek közötti különbség nem éri el a húsz százalékot. Például havi 100 000 forint jövedelem esetén ez 80 000 forintot jelent. Amennyiben a kérdező a keresőtevékenységet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3517

2. találat: Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
Részlet a válaszból: […]munkaerő-piaci járulék, - viszont a rokkantsági járadékban (a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátás) részesülő személy - aki egyébként korlátozás nélkül végezhet munkát - nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért tőle munkaviszonya esetén 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell levonni, - ugyancsak nem tekintendő saját jogú nyugdíjasnak az (387/2007. Korm. rendelet alapján) átmeneti járadékban vagy egészségkárosodási járadékban részesülő munkavállaló, tehát tőle is le kell vonni a 7,5 százalékos egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!

3. találat: Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszból: […]minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, az e fölötti rész után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig. A 2008. január 1-jét követően megállapított átmeneti járadék megszüntetésére vonatkozó szabályok szigorú feltételeket szabnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2701
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Átmeneti járadékban részesülő nő nyugdíjellátása

Kérdés: 1945-ben született, 34 év szolgálati idővel rendelkező nő átmeneti járadékban részesül. 2000 októberétől özvegy, egyedülálló. Özvegyi nyugdíjra nem jogosult, elhelyezkedni a kora miatt és munkahely hiányában nem tud. Van-e lehetőség valamilyen ellátás méltányosságból történő igénylésére?
Részlet a válaszból: […]férfinak, aki 1997. december 31-ig előnyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, az öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul 60 év. Ha az átmeneti járadékot 1997. január 1. után állapították meg, akkor öregségi nyugdíjra a 60. életévének betöltésétől jogosult, mert a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben 1940. január 1-je előtt született, az 55., 1940-ben született, az 56., 1941-ben született, az 57., 1942-ben született, az 57., 1943-ban született, az 58., 1944-ben született, az 59., 1945-ben született, a 60., 1946-ban született, a 61. betöltött életév. Csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra 55. életévének betöltésétől jogosult az alábbiak alapján: Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született, és legalább 38 év, 1945-ben született, és legalább 37 év, 1944-ben született, és legalább 36 év, 1943-ban született, és legalább 35 év, 1943. január 1-je előtt született, és legalább 34 év szolgálati időt szerzett. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a személynek, akinek a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik. A hiányzó szolgálati idő arányában a nyugdíjat csökkenteni kell. A csökkentés mértéke annak, aki az előírtnál 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalék, az előírtnál 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalék, az előírtnál 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalék, az előírtnál 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalék, az előírtnál 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalék, ahányszor 30 nap hiányzik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Fentiek alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 368
Kapcsolódó tárgyszavak: ,