Őstermelő egészségügyi ellátása

Kérdés: Egy munkanélkülinek letelt a segélyre jogosultsága 2007 novemberében. Van őstermelői igazolványa, csak a betétlap nincs meghosszabbítva. A továbbiakban őstermelőként szeretne járulékot fizetni. Mikortól kell bejelentkeznie, és mi után kell járulékot fizetnie, ha 2007. évben már nem volt bevétele, vagy csak nagyon minimális? Biztosított lesz-e ez alapján, és jogosulttá válik-e egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a betétlap meghosszabbítására csak 2008-ban kerülsor (tehát 2007. évre semmilyen bevétele nem keletkezett), a járulékokat aminimálbér után kell megfizetnie, ami természetesen szintén jogot biztosít azegészségügyi szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Angol állampolgárságú tagok biztosítása

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságtevékenységében, csak az üzletvezetői teendőket látják el választotttisztségviselőként, díjazás nélkül, vagy havonta a minimálbér 30 százalékát elnem érő tiszteletdíjért. Ebben az esetben biztosítási és járulékfizetésikötelezettség nem keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése

Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növeltösszegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét. A kereseti határ átlépésének vizsgálata érdekében azadóhatóság a rokkantsági nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] A látszólag bonyolult probléma megoldásához mindössze kétjogszabályi előírást kell figyelembe vennünk. Az első az 1408/71/EGK rendeletazon alapelve, miszerint a rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókraegyidejűleg csak egy uniós tagállamban terjed ki a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy 2008. évben nyugdíjba vonuló személy? Milyen munkaviszonyból származó jövedelem mellett nem veszíti el a nyugdíját, milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...folytató egyéni vagy társasvállalkozóként az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyévelső napján érvényes minimálbér havi összegének a 12-szeresét, akkor a Tny-tv.83/B. §-a értelmében ennek elérését követő hónap első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...(adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi, illetve napi jövedelme eléri a (tárgyhónapot megelőző hónap elsőnapján érvényes) minimálbér 30 százalékát, illetve annak harmincadrészét. Azérintett biztosítási kötelezettségének elbírálása tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységéből származó,tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Eltartott GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultságuk érdekében havonta 9 százalékos mértékűegészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni a minimálbéralapulvételével (a járulékfizetésük érdekében bejelentést kellett tenniük azelsőfokú állami adóhatósághoz). 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kisebbségi és többségi tulajdonos tag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat egy kft. kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tagja után, ha a kft.-ben személyesen nem működik közre, nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik? Főállású társas vállalkozónak minősül-e a többségi tulajdonos, és meg kell-e fizetni utána a minimálbér alapján a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nem lehet szó a Tbj-tv. szerinti tagságiviszonyról, márpedig ez az a jogviszony, amelynek keretében fennáll a kérdésbenemlített minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor is, ha a tagjárulékalapot képező jövedelemben egyáltalán nem részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Több jogviszonyban álló egyéni vállalkozó egészségbiztosítása

Kérdés: Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyban és heti 16 órát elérő megbízási jogviszonyban áll? Jogosult-e az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítás ellátásaira, amennyiben részére az említett két jogviszonya alapján a két kifizető összevontan 131 000 forint után vonja le és fizeti meg a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot havonta?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képezőjövedelme) és – egyéni vállalkozóként, ahol a kivét (de legalább a havi131 ezer, de "legeslegalább" a minimálbér) alapulvételével kell megfizetni a 29százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos (2008. január1-jétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címke:
1
152
153
154
208