2116 talált cikk a minimálbér kifejezésre

Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. február 2-től áll a jelenlegi munkáltatójánál munkaviszonyban, és 2026. október 6-tól súlyos betegsége miatt várhatóan hosszabb ideig keresőképtelen. Betegszabadságát már kimerítette, ezért a keresőképtelenség első napjától táppénzben részesül. Előző munkaviszonya 2024. július 8-tól 2025. december 17-ig állt fenn, 2025. november 10-től 2026. január 23-ig pedig baleseti táppénzt kapott. Az e-TB-kiskönyv adatai szerint a biztosítása 2025 februárjában 10 napig, márciusban szintén 10 napig, áprilisban és májusban 5-5 napig szünetelt. A jelenlegi munkáltatónál 2026 áprilisában 5 napig, májusban 10 napig, júniusban pedig szintén 10 napig szünetelt a biztosítása fizetés nélküli szabadság miatt. A baleseti táppénzen kívül más jogcímen nem részesült táppénzben. Mennyi ideig jogosult táppénzre, és milyen mértékű ellátás illeti meg?

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?

Kérdés: A végrehajtást kérő és az adós megállapodása alapján a végrehajtó havi fix összegben határozta meg a munkabérből történő letiltást. Hogyan kell ebben az esetben alkalmazni a letiltás általános szabályait, különösen a levonásmentes munkabérre és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összegre vonatkozó rendelkezéseket? Mi a munkáltató teendője, ha a fix összegű letiltás mellé a végrehajtó újabb letiltást ad ki?

Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó társaság munkavállalója, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélye, ha az ekho alkalmazásának egyéb feltételei teljesülnek? Helyesen gondolja a cég ügyintézője, hogy ebben az esetben az ekho alkalmazásával adózó bevétel nem növeli a kiva alapját?

Kérdés: Mennyi ideig lehet jogosult táppénzre az a magánszemély, aki 2026. január 12-től tartós megbízási jogviszony keretében végez munkát egy cégnél havi 300.000 forint megbízási díj ellenében, és 2026. szeptember 1-jétől előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen? A foglalkoztató 2025-ben is megbízási szerződés alapján foglalkoztatta az érintettet, havonta változó összegű díjazással. Emiatt a magánszemély nem minden hónapban minősült biztosítottnak, mert a járulékalapot képező jövedelme egyes hónapokban nem érte el a minimálbér 30 százalékát. A megbízottnak 2025 előtt nem volt biztosítási jogviszonya.

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?

Kérdés: Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis aláírja a társaság iratait, és telefonon kapcsolatot tart az ügyfelekkel, de az érdemi munkát egy alkalmazott végzi. Elláthatja a tag az ügyvezetést eseti megbízások, esetleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében, vagy más jogviszonyt kell létesíteni?

Kérdés: Átminősítheti a rendszerességre hivatkozással az adóhivatal tartós megbízási jogviszonnyá egy cég által havonta 4-8 alkalommal megbízott személy jogviszonyát abban az esetben, ha egyébként a díjazása havi szinten sem éri el a minimálbér 30 százalékát, így jelenleg nem biztosított?