1461 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?

Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a kifizetőnek annál a cégnél, amely dolgozói közül minden hónapban kisorsol 4 főt, akik 50 000 forint összegű tárgyi jutalomban részesülnek (tv, hifi stb.)? A sorsoláson csak azok vesznek részt, akik az adott hónapban semmilyen ok miatt nem hiányoztak.

Kérdés: Hogyan fizetheti vissza a személyijövedelemadó-előleget a munkáltató abban az esetben, ha valamennyi dolgozója minimálbéres, ezért nincs szja-kötelezettsége, amiből levonhatná a túlfizetést? 2005. évben egy dolgozó felmondás és végkielégítés fizetése után lépett be a céghez, az szja-nyilatkozata alapján a munkáltató vallotta be a 2005. évi jövedelmét, és az elszámolásnál derült ki, hogy 23 450 forint szja-előleg-túlfizetése van. Mennyi a visszafizetési vagy befizetési határidő az adó rendezésére?

Kérdés: Keletkezik-e közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy jogi személy cég (kft.) készpénzért megvásárol egy lovat egy magánszemélytől? Az ügyletről a felek adásvételi szerződést kötöttek.

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség arra az adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélyre, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és az ebből származó árbevétele meghaladja az egymillió forintot?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?

Kérdés: Hogyan kell önellenőrzést végezni az egyéni járulék visszaadására, amire nyugdíjazás vagy betegállomány miatt kerülhet sor?

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?