Műszakpótlék megállapítása

Kérdés: Hogyan kell fizetni a műszakpótlékot abban az esetben, ha egy két műszakban működő munkáltató esetén az első műszak 5.30-tól 14.00 óráig, a második műszak pedig 14.00 órától 22.30-ig tart? A munkaidő mindkét esetben tartalmaz 30 perc munkaközi szünetet is.
Részlet a válaszából: […] ...vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünetidőtartama (122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számítbe.E rendelkezésből következően a munkaközi szünet idejére azMt. alapján díjazás nem jár. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...hogy amunkavállaló személyes vagy családi problémáit a rendes pihenőidő terhelésenélkül megoldhassa. A munkavállalónak meghatározott kivételektől eltekintveáltalában nincs alanyi joga a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, amunkáltató mérlegelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az az 58 éves biztonsági őr, akinek 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, és jelenlegi munkahelyén nem tudja a munkáját ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...24 hónapon belül érvényesíthető, amely időtartama alatt azegészségkárosodás kialakult. A határidő elmulasztása jogvesztő, kivételt képezez alól, ha az igény előterjesztése 2008. január 1. és 2008. március 31. közöttmegtörténik.Az átmeneti járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Külföldön dolgozó magyar állampolgár egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Külföldi munkavégzés esetén hogyan terjed ki az egészségbiztosítás a Magyarországon való tartózkodásra, pl. szabadság idején? Egy Magyarországon jelenleg főállású alkalmazottként bejelentett magánszemély Spanyolországban munkát vállal, ahol hivatalosan munkavállalóként bejelentik. Az ott fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék jogalapot teremt-e arra, hogy Magyarországon biztosított legyen? Ha nem, akkor az egészségbiztosítási jogosultságot hogyan lehet itthon megszerezni? Fenti kérdésre adott válasz értelmezhető-e ugyanúgy az Olaszországban, ill. Angliában munkát végző magánszemélyre is?
Részlet a válaszából: […] ...magyar állampolgárokra főszabály szerint az adottállamban terjed ki a biztosítás, tehát idehaza nem. (Természetesen ez alólvannak kivételek: például kiküldetés esetén legalább egy évig még a magyar joghatálya alá tartoznak.)Ez egyben azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Magyar munkavállaló indiai munkavállalása

Kérdés: Egy német tulajdonú magyarországi telephellyel is rendelkező cég magyar állampolgárságú teljes munkaidős munkavállalója a magyarországi részlegnél dolgozik 2008. március 31-ig, majd április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon lesz, mert ugyanezen német tulajdonú cég indiai részlegénél fog dolgozni. Mi a teendője a munkavállalónak, hogy ettől az időponttól is biztosított legyen, és szolgálati időt szerezzen? Létezik-e indiai-magyar egyezmény, amely szabályozza a két ország közötti adózás és járulékfizetés módját?
Részlet a válaszából: […] ...előírást sem tartalmaz.)A fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a jogszabálybanmeghatározott, de jelen esetre nem alkalmazható kivételekkel – szünetel abiztosítás. Ebből adódóan az érintett munkavállaló Magyarországon biztosítássalnem rendelkezik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Létszámleépítés bejelentése GYES-ben részesülő munkavállaló esetében

Kérdés: Milyen dátummal szűnhet meg a dolgozó munkaviszonya, mikor és hogyan közölhető a megszüntetés abban az esetben, ha a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya 1992-ben kezdődött, 1999. szeptember 1-jén került az intézményhez, két gyermeket szült, 2002. április 18-án és 2006. március 20-án, a két szülés között szabadságon, majd táppénzen volt, és jelenleg GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a védelem időtartama a harminc napot meghaladja, akkor a felmentési idő avédelem megszűnését követő 30 nap elteltével kezdődhet el. Kivételek:A Kjt. a felmondás közlését megelőzően bizonyos felmentésiokok esetében a munkáltató számára előírja a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Vezető tisztségviselő munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja-e munkaviszony keretében a vezető tisztségviselői (üzletvezető, ügyvezető stb.) tisztségét a gazdasági társaság tagja, különös figyelemmel az egyszemélyes gazdasági társaság tagjára, illetve a közkereseti és betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára?
Részlet a válaszából: […] ...társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket a társaságiszerződésben jelölik ki. Ezt követően – ha e törvény kivételt nem tesz – avezető tisztségviselőket a legfőbb szerv választja, és ezen személyek nevét atársasági szerződésnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...egyénivállalkozó a járulékokat havi szinten a minimálbér kétszerese alapulvételévelköteles megfizetni. Amennyiben a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbérkétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a 12 órásbeosztás szerinti napi munkaidőre jutó szabadság esetén másfél nap kivettszabadságot számolni, vagy 4 órás beosztás szerinti napi munkaidőre járószabadságot fél nap szabadságként figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapja

Kérdés: Egymást követő napokra kell-e esnie a heti 2 pihenőnapnak a 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy kiadható ez pl. kedden és pénteken is? Amennyiben hétfő és kedd a munkavállaló pihenőnapja, akkor rendes munkaidőbe be lehet osztani szombatra és vasárnapra is, vagy ha vasárnap dolgozik, akkor szombaton már nem dolgozhat, illetve ha dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...főszabálya alól, miszerint amunkavállalót heti két pihenőnap illeti meg, melyből az egyiknek vasárnaprakell esnie, az Mt. számos kivételt enged. A heti két pihenőnap kiadásánakszabálya alól csak munkaidőkeret alkalmazása esetén lehet eltérni (hetenkéntlegalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
88
89
90
118